Lázár János szerint nem az a lényeg a mostani uniós költségvetési ciklusban, hogy az állam kihelyezze az uniós forrásokat, hanem az, hogy jól helyezze ki azokat.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről hétfőn Budapesten, egy szakmai egyeztetést megelőzően beszélt. A rendezvényen a különféle szakmai – kereskedelmi és ipari,  gazdasági, agrár- és vidékfejlesztési – szervezetek, valamint a vállalkozókat és a munkáltatókat tömörítő, továbbá önkormányzati és településfejlesztési érdekképviseletek vezetőivel egyeztettek a kormány képviselői a 2007-2013 közötti európai uniós fejlesztési időszak zárásáról, tapasztalatairól, valamint a 2014-2020-as programozási időszak feladatairól.

Kifejtette, hogy Magyarország az első fejlesztési időszakot nagy sikert elkönyvelve tudta lezárni. Az ország a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklust 106 százalékos lehívási aránnyal zárta. Lengyelország valamivel 100 százalék fölött teljesített, Szlovákia 80-90 százalék közötti, és Csehország is hasonló lehívási arányt ért el, eközben Románia 70 százaléknál kevesebb pénzügyi lehetőséggel élt. Magyarország tehát a V4 államok között a legjobb eredménnyel, és az EU kohéziós országai között az egyik legjobb eredménnyel fejezte be a mögöttünk hagyott fejlesztési ciklust.

Rámutatott, hogy ezt nem tudták volna megvalósítani, ha a társadalmi szereplők nem támogatják a kormányt, és nem kényszerítik arra, hogy 2012-2013-ban váltson modellt, elsősorban a bürokrácia csökkentése, a gyorsabb kifizetések érdekében. Ez a kényszer a gazdaság szereplőitől, az önkormányzat világából jött, hogy teljesen más rendszerben osszák fel az uniós pénzeket.

Elmondása szerint új típusú munka kezdődött el három hónappal ezelőtt, amelyben az uniós pénzek elosztását szolgáltatásnak tekinti a kormány. Nem a kormánynak, hanem az uniós pénzek címzettjeinek kell elégedettnek lenniük.

Hangsúlyozta: “Hiába írunk ki önkormányzatok számára, gazdasági vállalkozások és társadalmi szereplők számára forrásokat, ha ők nem elégedettek a kiírt forrásokkal, vagy a felhasználás módjával és menetével”.

Kiemelte, hogy  ezért akarják az egyeztető mechanizmust  létrehozni, és már második alkalommal azért találkoztak a résztvevőkkel, hogy a kormány folyamatosan érdemi visszajelzéseket kapjon arról, hogy áll az uniós pénzek kiírása, felhasználása. Az is fontos visszajelzés lesz, hogy a kormány hogyan tudja egy új rendszerben, 30-50 százalékos előleggel minél hamarabb forráshoz juttatni a vállalkozókat, a pályázatok nyerteseit.

Kiemelte, hogy a 2016-os év legnagyobb újítása az előleg biztosítása, akár már a támogatási szerződés megkötésekor. Szerint továbbá 700 milliárd forint visszatérítendő támogatást már az idén ki kellene osztani, vagy legalább elindítani.

Elmondta, hogy a kormány célja, hogy 2018-2019-re nagy lendületet adjon az európai uniós forrásokkal a magyar gazdaságnak.

Rámutatott, hogy 2017. július 1-jéig az összes pályázatot szeretnék megjelentetni. Már megjelent 3700 milliárd forintról szóló pályázat, és hamarosan további 2900 milliárd forintról is megjelennek a felhívások, az idei évben már érdemi előrelépést lehet tapasztalni. A kormány azt tervezi, hogy 2018 második felében, illetve 2019 elejére ki is fizeti ezeket az uniós pénzeket.

Kitért arra, hogy folyamatos monitoringra is szükség van a rendszerben, amit nemcsak az ipar és kereskedelem szereplőivel, hanem például a történelmi egyházakkal együtt valósítanak meg a társadalmi felelősségvállalási programok keretében.

(forrás: kormany.hu, MTI)