Magyarország 53 milliárd forintot fordíthat vízgazdálkodási feladatokra az új uniós költségvetési időszakban.

Minderről Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, Szarvason, a Szent István Egyetem helyi campusa által szervezett Országos Öntözési Napon számolt be.

Kifejtette, hogy a Közös Agrárpolitika forrásaiból 1250 milliárd forint jut vidékfejlesztési programokra Magyarországra a 2014-2020-as időszakban.A tervek szerint 53 milliárd forintot különítenek el a gazdák számára új öntözőberendezések kiépítésére, a régiek korszerűsítésére, meliorációra (talajjavításra) és vízvisszatartásra.    

Hangsúlyozta, hogy csak mezőgazdasági termelők pályázhatnak a forrásokra, legfeljebb 50 százalékos lesz a támogatási intenzitás. A következő hetekben hagyják jóvá véglegesen a programot, és az első pályázatokat várhatóan év végén, vagy a jövő év elején írják ki.    

Magyarországon 100 ezer hektár alatt van az öntözött területek nagysága, amely az uniós átlagot jóval alulmúlja, ráadásul mintegy a felére csökkent 1990 óta. Várhatóan átlagosan három százalékkal növeli a nettó vízigényt a klímaváltozás, azonban ennél nagyobb lesz a növekedés a régióban.

A  Földművelési Minisztérium agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára, Feldman Zsolt, a konferencián elmondta, hogy a mezőgazdasági területek mindössze 1-2 százalékát öntözik Magyarországon, szántóterületeken zajlik ennek a 90 százaléka. Nincs mindenhol összhangban az országban az öntözési igény és a beruházás várható megtérülése.

Feldman Zsolt elmondta, hogy elszámolhatják majd a gazdálkodók a zöldítésre fordított költségeket is a közvetlen támogatások tételei között, így közvetve a “normális vízgazdálkodást” ez is szolgálja.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs előadásában kifejtette, hogy  miközben alig 100 ezer hektáron zajlik öntözés, 330 ezer hektáron lenne erre igény. “Van, ahol a pénz hiányzik, van, ahol a vízkivételi lehetőség” – fogalmazott.

A birtokszerkezet elaprózottságát és a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapotát Az akadályok között említette. Győrffy Balázs szerint Magyarországon természetes és mesterséges víztározók létesítésére és azok multifunkcionális felhasználására van a legnagyobb szükség. Ezt erősítette Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója is.
Előadásában kitért arra, hogy holott már most is csaknem teljes mértékben feltöltött  a jelenleg rendelkezésre álló 500 millió köbméternyi belvízi tárolókapacitás, egyes klímaváltozási modellek Magyarországon az aszállyal érintett területek nagysága megduplázódik Magyarországon.

Elmondta, hogy egy aszálymonitoring csoportot hoztak létre, amely az árvízi készültségi fokozatokhoz hasonlóan aszálykészültségi szinteket dolgozna ki. Emellett elkészítik a vízügyi ágazat legfontosabb feladatait rögzítő Kvassay Jenő Tervet szeptember végéig, amelyet reményeik szerint a kormány elé terjesztenének legkésőbb decemberben.

Jakab István,az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke pedig tarthatatlannak nevezte, hogy ötmillió hektár helyett százezret öntöz Magyarország, és hogy átengedi a víz nagy részét az országon, miközben egymillió tonna kukorica vész kárba a nagy hőség miatt. Úgy fogalmazott, nem múlik a jogalkotáson és a törvényhozókon, hogy végre az adottságainak megfelelő színvonalú gazdálkodást tudja kialakítani Magyarország.

(forrás: kormany.hu, MTI)