Az Európai Tanács és az Európai Bizottság 2015. évi közös jelentéstervezete az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról.

Az oktatás és a képzés jelentős mértékben járul hozzá számos uniós stratégiához és kezdeményezéshez, ideértve az Európa 2020 stratégiát, a digitális egységes piacra vonatkozó kezdeményezést, az európai biztonsági stratégiát és az európai beruházási tervet, ugyanakkor tiszteletben tartja a tagállamoknak a saját oktatási és képzési rendszerükkel kapcsolatos hatáskörét.

Az Oktatás és képzés 2020 keretrendszeren belül folytatott együttműködés kiegészíti a nemzeti fellépéseket, és csereprogramok, egymástól való tanulás és adatgyűjtés útján támogatja a tagállamokat abban, hogy azok reformokat vezessenek be a teljesítményük további javítása érdekében.

2014-ben sor került az Oktatás és képzés 2020 stratégiai keretrendszer átfogó félidős értékelésére, amelyben a tagállamok és a fő érdekelt felek vettek részt. Az értékelés képezi a 2015-ös jelentéstervezet alapját, amelyben a tavalyi értékelés fő szakpolitikai következtetéseire támaszkodva megfogalmazták az európai oktatás és képzés terén bekövetkezett fő fejleményeket, a legfontosabb kihívásokat és a jövőbeli prioritásokat egészen 2020-ig.

A jelentéstervezetben szereplő kiemelt prioritások a következők:

1) A készségek javítása szempontjából kulcsfontosságú a tanulási eredmények minősége és relevanciája, amivel kapcsolatban a jelentés az alábbi megállapításokat teszi:

• A koragyermekkori nevelés és gondozás a kiindulópont.
• Az iskolai lemorzsolódást csökkentő intézkedések kerültek bevezetésre.
• A szakképzést végzettek foglalkoztatási rátája jónak mondható.
• A készségfejlesztés és az átképzés alapja a felnőttkori tanulás.
• A felsőoktatási rendszereknek hozzá kell járulniuk a tudásalapú gazdasághoz.
• A tanulási eredmények minőségét az egész életutat szemlélve kell javítani.
 

2) Az oktatásnak hozzá kell járulnia a társadalmi kohézióhoz, az egyenlőséghez, a megkülönböztetés mentességhez és a polgári kompetenciákhoz

3) A releváns és jó minőségű tanuláshoz szükséges:

• az innovatív pedagógiai módszerek és a digitális készségek és eszközök aktívabb használata,
• az oktatóknak nyújtott határozott támogatás,
• a tanulási célú mobilitás elősegítése,
• az átláthatóságot és az elismerést szolgáló uniós eszközök megerősítése és egyszerűsítése, és
• a beruházási szakadék felszámolása.

(forrás: tka.hu)

Legutóbbi bejegyzések