A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretén belül 2015. végéig megjelenő pályázatokon 1153 milliárd forintnyi forrás lesz elnyerhető, de az abszolút elsőbbséget élvező klímaváltozásra történő felkészülésre már most szűkösnek látszik a keret.

Erről Mizák József, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese számolt be kedden Siófokon, egy konferencián.

Ismertette, hogy a források jelentős hányadára kiemelt felhíváson keresztül lehet pályázni a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban. Kiemelt lesz 38 és hagyományos 8 a 44 kiírásból. A kiemelt eljárásrend szerint azok körét, akik egy-egy kiírásra támogatási kérelmet nyújthatnak be kormányhatározatban nevesítik.

Elmondta, hogy a klímaváltozás hatásaira való felkészülés, elsősorban az árvízvédelmi, vízgazdálkodási, vagy katasztrófavédelmi feladatok a KEHOP keretének felosztásában abszolút prioritást élveznek.  A tervezett 318 milliárd forintos keretet már most mintegy 20 milliárd forinttal túllépi az uniós kötelezettségnek is számító, tervezett beruházások forrásigénye.

Hozzátette, hogy a települési vízellátást, szennyvíz-elvezetést és -tisztítást, szennyvízkezelést szolgáló, a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos, illetve a természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések, valamint az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó pályázatok elsőbbséget élveznek a támogatások odaítélésénél.

Kifejtette, hogy azért élvez abszolút elsőbbséget a klímaváltozásra felkészülés, mert folytatódik a légkör elmúlt évtizedekben jellemző felmelegedése az előrejelzések szerint, és a szélsőséges meteorológiai és hidrológiai helyzetek gyakorisága nő. Árvizek által veszélyeztetett terület Magyarország 23 százaléka, ez az egyik legmagasabb arány Európában.

A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Kft. rendezte a konferenciát az idén ősztől jövő év tavaszáig tartó Balatoni partnerségi napok keretében. Szó esett arról is, egy település miként lehet klímabarát, a Balaton térségében melyek az éghajlati változás cselekvési irányai, és az üdülőrégióban milyen inváziós fajokkal kell számolni.

Andrásofszky Enikő, a Veszprém Megyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályának vezetője fel hívta a figyelmet, hogy a Balaton medrét több helyszínen is sürgető feladat lenne kotorni. Azonban ez a tóparti önkormányzatok gazdasági erejét meghaladja. Mizák József ezzel kapcsolatban azt mondta, a célt nevesíteni lehet többféle támogatási programban is. Hozzátette, hogy az ilyen fenntartó jellegű beruházásokat jellemzően nem támogatja az Európai Bizottság, ezért a problémát valószínűleg hazai forrásokból lehet megoldani.

(forrás: magyarhírlap.hu, MTI)