A cigányságra, mint Európa rejtett erőforrásaira tekint, és nem, mint problémára a kormány.

Erről Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára beszélt az Országgyűlésben a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről szóló vitában.

Köszönetet mondott a nemzetiségi területen dolgozóknak az elmúlt évek eredményeiért, és a magyarországi nemzetiségpolitikát példaként állította a környező országok számára. Véleménye szerint olyan üzenet a hazai nemzetiségek megbecsülése, kiemelt támogatása, amely pozitív hatással lehet a határon túli magyarság életére is.

Elmondta, hogy növekedett a nemzetiségüket megvallók száma és aránya az eltelt évek során Magyarországon. Az ország lakosságának közel hat százaléka, több mint 644 ezer ember vallotta azt, hogy valamelyik nemzetiséghez tartozik a népszámlálás során. Az elmúlt két esztendőben jelentős előrelépések történtek a nemzetiségi képviselet, a támogatáspolitika, a kulturális autonómia kiteljesítése területén. Az időszak legjelentősebb nemzetiségi eseményei közé sorolta a 2014-es parlamenti és önkormányzati választásokat, és kiemelte, hogy mind a 13 magyarországi nemzetiség alanyi jogon kapcsolódhat be az Országgyűlés munkájába tavaly tavasz óta.

Fontosnak nevezte a nemzetiségek megmaradása szempontjából, hogy hangsúlyt fektetnek az egyházak a nemzetiségi pasztorációra, a rendszeresen sugároznak közszolgálati műsorszolgáltatók anyanyelvű műsorokat mind a 13 nemzetiség számára, és 2015-ben az előző évihez képest emelkedett a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása közel 55 százalékkal, az országos nemzetiségi önkormányzatok működési és médiatámogatása közel 28 százalékkal, az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása pedig 52 százalékkal

(forrás: kormany.hu, EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)