A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János Nemzeti infrastruktúra-fejlesztési program elindítását tartja szükségesnek.

Erről csütörtökön a Portfolio gazdasági konferenciáján beszélt.

Külön kiemelte, hogy az ország gazdasági növekedése érdekében gigaberuházásokra van szükség Budapesten. Ahhoz, hogy a bővülés az ideihez hasonló legyen 2016-ban, jövőre legalább kétezer milliárd forint EU-s forrást kellene kifizetni, de ennél kevesebbre látnak esélyt a kormányzatban.

A tárcavezető elmondta:, hogy a következő hetekben a kormány a társadalmi partnerekkel közösen  hozzálát annak megvizsgálásához, hogy a gazdasági növekedés fenntartásához milyen eszközök állnak rendelkezésre, mivel a 2 százalék feletti bővülés Magyarországnak „létszükséglet”.

Lázár János több kockázatra is felhívta a figyelmet, ezek között említve a vállalati hitelezés volumenét, amelynek szerinte már 2016 első félévében mind a kereskedelmi bankoktól, mind az állami forráskihelyezés oldaláról. jelentős mértékű növelésére van szüksége.

Célként fogalmazta meg, hogy már jövőre kihelyezzen legalább 500 milliárd forintot a Magyar Fejlesztési Bank, valamint meg kell erősíteni az agrárhitelezés és a zöldbanki funkciók területén a takarékszövetkezeti rendszert és a postát.

Szorgalmazta a bürokrácia és az abból élők számának csökkentését is, amelyről szerinte a kabinetnek 3-6 hónapon belül döntenie kell -, mert „ilyen bürokráciával és ennyi bürokráciából élő emberrel nem lehet a gazdasági növekedést (…) hosszú távon fenntartani”.

Továbbá sürgette a nemzeti infrastruktúra-fejlesztési program elindítását, mert vannak bizonyos ágazatok, amelyekre az EU-s kasszából nem vagy csak korlátozottan lehet költeni, és ezek nélkül a gazdasági bővülést nem lesz könnyű fenntartani. A közlekedési beruházások mellett még megemlítette a lakásépítések támogatását és az elektronikus infrastruktúra kiépítését, a minél szélesebb körű internetelérést is.

Egy állami fejlesztési alapból kiemelten segíteni kell azt a száz magyar céget is, amely a kis- és középvállalatok kategóriájába nem fér bele, az EU-s irányelvekbe nem illeszthető be fejlesztésük.

Külön kitért Budapestre, ahol szerinte az ország gazdasági növekedése érdekében jelentős fejlesztésekre, szimbolikus gigaberuházásokra van szükség. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez zsebbe kell nyúlnia a kormánynak.

Beszélt  Pest megyéről is, amely hasonlóan Budapesthez az európai uniós forrásokból ki van zárva, ezért a megye településeinek támogatását a költségvetésnek kompenzálnia kell, ami a központi büdzsének 130 milliárd forintjába kerül a mostani hétéves EU-s ciklusban.

Jelezte, hogy a kormány elszánt, hogy az EU-s források tekintetében leválassza Pest megyét Budapestről 2021-re „akár azon az áron is, hogy a teljes megyestruktúrát átalakítja”.

A szintén a Miniszterelnökséghez tartozó EU-s pénzekkel kapcsolatban azt mondta, hogy legalább kétezer milliárd forint uniós forrást kellene kifizetni jövőre az ideihez hasonló 2016-os gazdasági növekedéshez. Úgy fogalmazott, még olyan kormányzati munkatárssal, aki szerint ez lehetséges lenne nem találkozott. Szavai szerint 1300-1400 milliárdos kifizetés a kormányzati realitás, szerinte azonban az intézményrendszerből 1600 milliárdot „ki lehet taposni”.

Megjegyezte, hogy a tárcák 2700 milliárd forint értékben 133 pályázat kiírását vállalták 2015-re, ebből eddig 27 pályázatot írtak ki 650 milliárd forintra. Ugyan nyitva áll a „megtáltosodás” lehetősége, de „szükség lesz eszközök bevetésére”. Szerinte a kormánynak hat hete van arra, hogy a 2014-2020-as ciklus indítását összerendezze, és a 2010 előtti hibákat elkerülje.

Közölte, hogy kiírják a 2014-2020-as ciklus összes EU-s pályázatát 2017. június 30-ig, így hozzáférhetővé válik a rendelkezésre álló teljes 12 ezer milliárd forint. Elvként fogalmazta meg, hogy az uniós forrásokhoz mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani.

Az energia-korszerűsítés területével kapcsolatban kijelentette:, hogy EU-s pénzből nem lesz lakossági energia-korszerűsítési program, csak állami intézményi program, hogy csökkenjenek az állam dologi kiadásai. Energia-korszerűsítésre részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége a lakosságnak.

Kitért az agrárium nehézségeire is, szerinte ha nem tesznek semmit az ágazatért, a mezőgazdaság veszíteni fog az erejéből a következő három évben, az EU-s szabályok változása, például a tejkvóta eltörlése miatt.

Felhívta a figyelmet magyar bővülés belső kihívásai mellett külsőkre, kiemelve a dízelbotrányt, amellyel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a környezetbarát autók vásárlásához nyújtott támogatást a spanyol kormány visszakéri a VW-csoporttól. „Kérdés, hogy a győri Audinak nyújtott támogatás kapcsán felmerülnek-e ilyen aggályok bárkiben is Magyarországon” – mondta.

Összegzése szerint óriási kihívás az EU-átlagot meghaladó gazdasági fejlődés 2016-os megtartása, a jövő év első fele pedig „nagyon nagy felelősségű” ebből a szempontból, de vannak eszközei a kormánynak, hogy a növekedést támogassa.

(forrás: kormany.hu, MTI)