Magyarország halgazdálkodási pályázatokra szemben az elmúlt hétéves európai uniós költségvetési időszak 13,7 milliárd forintos keretével több mint 16 milliárd forintot fordíthat a jelenlegi időszakban.

A halgazdálkodási pályázatok a hazai halak tenyésztését, feldolgozását és fogyasztásának erősítését is szolgálják. Minderről Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára beszélt pénteken Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karán kibővített és megújult hallaboratórium átadásán.

Szólt arról, hogy február végéig 12,6 milliárd forintot fizettek ki a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakban a halászati operatív program keretében biztosított 13,7 milliárd forintos teljes forrásból. Várhatóan szinte száz százalékban sikerül felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat az elszámolások lezárásáig. A jelenlegi hétéves ciklusban a hazai, mintegy 25 százalékos hozzájárulással együtt, a korábbit meghaladó összeget, 16 milliárd forintot használhatnak fel a halgazdálkodási operatív program keretében.

Kifejtette, hogy a jelenleg rendelkezésre álló pályázati források révén kívánják fejleszteni a halászattal foglalkozó vállalkozásokat, javítani a termelés és a feldolgozás lehetőségeit, de biztosítanak forrást tudományos, innovatív technológiák fejlesztésére, szakemberképzésre, illetve a magyar lakosság halfogyasztásának ösztönzésére is. Hozzátette, hogy a magyar fogyasztók mindössze évente 5 kilogramm halat fogyasztanak az európai uniós 25 kilogrammos éves átlaghoz képest.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora emlékeztetett arra, hogy a most felavatott hallaboratórium a Georgikon állattani és akvakultúra csoportjának tudományos és nemzetközi megjelenési lehetőségeit javítja.

Polgár J. Péter dékán ehhez azt is hozzátette, hogy második éve folyik halas képzés Keszthelyen, amelynek keretében az oktatott tárgyak listája az akvarisztikától a tengerbiológián át a sporthorgászatig terjed.

Bercsényi Miklós egyetemi tanár arról beszélt, hogy a ragadozóhalakkal kapcsolatos kutatások állnak a hallaboratórium oktatási és tudományos munkájának középpontjában, számos eredményüket már hazai cégek üzemszerűen is alkalmazzák, például a ragadozóhalak tápos tenyésztését. Legfőbb céljuk, hogy Magyarország legyen az európai harcsatermelés központja.

Beliczky Gábor tanársegéd elmondta a száz százalékos támogatással, 167 millió forintból felújított és kibővített laboratóriumi épületről, hogy 150 négyzetméteres új csarnokot építettek, konferenciatermet alakítottak ki, új halas kísérleti rendszerek megvalósítására nyílt lehetőség és informatikai beruházást is végrehajtottak. A keszthelyi hallaboratórium a magyar mellett angol nyelven is folyó halas oktatás kiszolgálása mellett tudományos és bemutatóhelyként is szolgál.

(forrás: kormany.hu, MTI)