A kereskedelmi szektor is profitálhat az uniós források felhasználásából, nem mint elsődleges pályázó, hanem például mint beszállító.

Erről Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára számolt be.

Másodlagos hatásként említette, hogy ha a támogatásokat jól használja Magyarország, és ezek segítik a gazdasági növekedést, akkor plusz jövedelmek keletkeznek, amelyek megjelennek a kereskedelemben.

Felidézte, azok a vállalkozások kaphatnak fejlesztési forrásokat a 2014-2020-es uniós ciklusban, amelyek a gazdasági növekedéshez, illetve a munkahelyteremtéshez hozzájárulnak projektjeikkel.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2500 milliárd forintos keretösszegű Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) megjelenő pályázati források lehetnek azok, amelyek egy áttéten keresztül a kereskedelemben a leghamarabb megjelennek.

Kitért arra, hogy innováció nélkül elképzelhetetlen a gazdasági növekedés fenntartása, ezért háromszorosára emelték az innovatív területeken megjelenő pályázatok forrását. Míg összesen 250 milliárd forint állt rendelkezésre 2007-2013 között, a keret mintegy 700 milliárd forint uniós forrás 2014-2020 között, és a hazai költségvetés által finanszírozott beruházások ehhez kapcsolódnak 100-150 milliárd forint nagyságrendben.

Kiemelte az e-kereskedelem fejlődését, amely a számítások szerint már a GDP 6 százalékát adja, és Magyarországon mindegy 273 milliárd forintos forgalmat bonyolít éves szinten.

(forrás: kormany.hu, MTI)