A most megnyíló európai uniós források annak eléréséhez, hogy Magyarország ne csak termelési, hanem innovációs központtá is váljon Közép-Európában jó kiindulópontot teremtenek.

Erről Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára számolt be csütörtökön Budapesten.

Kitért arra is, hogy a gazdaság növekedési lendületének megtartását aktív iparpolitikával és az újraiparosítás folytatásával támogatja a kormány a következő években. Újraiparosításhoz és a fenntarthatósághoz kötődik majd a támogatások többsége a jelenlegi támogatási időszakban.

Elmondta a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban megjelenő kutatás-fejlesztési (K+F) támogatásokról, hogy támogatásra azok a projektek számíthatnak, melyek új és innovatív technológiát, a nemzetközi piacon is helytálló termékek megvalósítására irányulnak. Mivel kiugró lehetőséget adnak az országnak ezek a források, figyelni kell, hogy ezeket körültekintően, a lehető leghatékonyabban használjuk fel.

Kiemelte, hogy a területi egyenlőtlenségek csökkentésének fontos célkitűzése az iparfejlesztés, így fontos, hogy új kapacitásokat olyan területeken hozzanak létre, ahol megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő áll rendelkezésre. Emiatt nagyszabású iparfejlesztési program kezdődött tavaly novemberben,  és a szabad vállalkozási zónákban lévő befektetéseket támogatják a kiírt pályázatok.

Elmondta a vissza nem térítendő támogatásokról, hogy ahhoz, hogy tényleges munkahelyeket teremthessenek a támogatásokkal a cégek, a pályázatoknál az egybe kellene számítani a bérelt és a saját munkavállalókat az induló létszámnál. így nem lehet létszámbővítés címén átvinni saját alkalmazásba a bérelt munkavállalókat.

Hozzátette, hogy kis- és középvállalkozások kapacitásbővítésre 270 milliárd forint jut, amelynek 50%-a már lehívható a kiírt pályázatokon.

(forrás. kormany.hu, Nemzetgazdasági Minisztérium)