Támogatási szempontból kedvező helyzetben vannak a kertészettel foglalkozó fiatal gazdálkodók.

Erről Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára számolt be a Fiatal gazdák a kertészeti termelésben címmel készített tanulmány bemutatóján, sajtótájékoztatón.

Ismertetése szerint mintegy 20 ezer forintnyi többlettámogatáshoz juthatnak hektáronként közvetlen támogatásból, és pluszforrásokhoz férhetnek hozzá a termeléshez kötött támogatásokból is. Ez utóbbi esetben a zöldségeknél hektáronként 67 000, ipari zöldségnél hektáronként 52 500, ültetvényeknél pedig hektáronként 96 000 forinthoz. Mindez az ágazat számára évente mintegy 10 milliárd forintot jelent évente 2020-ig.

Szólt arról is, hogy a kertészeti ágazat számára a Vidékfejlesztési Program keretében nemrégiben 66,5 milliárd forintos pályázható támogatást hirdettek meg. Az ültetvénytelepítéstől, az üvegház-fejlesztésen át, a gyógy- és fűszernövények termeléséig számos jogcímre benyújthatók ezek a pályázatok. A fiatal gazdák 10 százalék többlettel számolhatnak az átlagos támogatási arányon (intenzitáson) felül.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) felkérésre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az AgroStratéga együttműködésében, 200 megkérdezett bevonásával felmérést készítettek.

A kutatásból kiderül, hogy a Magyarországon a fiatal gazdák aránya meghaladja a 10 százalékot kertészeti ágazatban, az átlagnál kockázatvállalóbb, egyben az új technológiák, a környezettel kapcsolatos kérdések iránt nyitottabb ez a réteg.

Laczka Éva, a KSH elnökhelyettese sajtótájékoztatón ismertette, hogy Magyarországon kertészeti termelés a mezőgazdasági terület 4 százalékán folyik, a mezőgazdasági éves kibocsátás több mint 8 százaléka az ágazat kibocsátása. 86 ezer kertészeti gazdaság működött 2013-ban, ennek 12 százalékát, 10 500-at fiatal, 40 év alatti gazda működtette.
Az adatok szerint ültevényekkel foglalkozott a 86 ezer kertészeti gazdaság több mint kétharmada. A fiatalok aránya 19 százalék volt a szántóföldi növénytermesztésben, 16 százalék a kertészeti kultúrák esetében.

Az elnökhelyettes ismertetése szerint középfokú szakirányú képzettséggel a kertészek 7 százaléka rendelkezett, 4 százalékuknak volt felsőfokú végzettsége. Középfokú szakirányú képzettséggel rendelkezett a fiatal gazdák közül 10 százalék, míg 6 százalékuk felsőfokú végzettséggel.

Varanka Mariann, az AgroStratéga szaktanácsadója elmondta, hogy a felmérés szerint előremutatóbb a fiatal gazdák hozzáállása a termeléshez és a környezettel összefüggő kérdéskörökhöz is, mint a mezőgazdasági termelők összességének. Ez a réteg például előrébb tart az öntözés, a megújuló energia használatában, a termálvíz alkalmazásában is, mint a szakma általában. A fiatal gazdák nyitottabbak az átlagnál a beruházások tekintetében is, többen terveznek új beruházást.

(forrás: kormany.hu, MTI/FM Sajtóiroda)Erről Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára számolt be a Fiatal gazdák a kertészeti termelésben címmel készített tanulmány bemutatóján, sajtótájékoztatón.

Ismertetése szerint mintegy 20 ezer forintnyi többlettámogatáshoz juthatnak hektáronként közvetlen támogatásból, és pluszforrásokhoz férhetnek hozzá a termeléshez kötött támogatásokból is. Ez utóbbi esetben a zöldségeknél hektáronként 67 000, ipari zöldségnél hektáronként 52 500, ültetvényeknél pedig hektáronként 96 000 forinthoz. Mindez az ágazat számára évente mintegy 10 milliárd forintot jelent évente 2020-ig.

Szólt arról is, hogy a kertészeti ágazat számára a Vidékfejlesztési Program keretében nemrégiben 66,5 milliárd forintos pályázható támogatást hirdettek meg. Az ültetvénytelepítéstől, az üvegház-fejlesztésen át, a gyógy- és fűszernövények termeléséig számos jogcímre benyújthatók ezek a pályázatok. A fiatal gazdák 10 százalék többlettel számolhatnak az átlagos támogatási arányon (intenzitáson) felül.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) felkérésre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az AgroStratéga együttműködésében, 200 megkérdezett bevonásával felmérést készítettek.

A kutatásból kiderül, hogy a Magyarországon a fiatal gazdák aránya meghaladja a 10 százalékot kertészeti ágazatban, az átlagnál kockázatvállalóbb, egyben az új technológiák, a környezettel kapcsolatos kérdések iránt nyitottabb ez a réteg.

Laczka Éva, a KSH elnökhelyettese sajtótájékoztatón ismertette, hogy Magyarországon kertészeti termelés a mezőgazdasági terület 4 százalékán folyik, a mezőgazdasági éves kibocsátás több mint 8 százaléka az ágazat kibocsátása. 86 ezer kertészeti gazdaság működött 2013-ban, ennek 12 százalékát, 10 500-at fiatal, 40 év alatti gazda működtette.
Az adatok szerint ültevényekkel foglalkozott a 86 ezer kertészeti gazdaság több mint kétharmada. A fiatalok aránya 19 százalék volt a szántóföldi növénytermesztésben, 16 százalék a kertészeti kultúrák esetében.

Az elnökhelyettes ismertetése szerint középfokú szakirányú képzettséggel a kertészek 7 százaléka rendelkezett, 4 százalékuknak volt felsőfokú végzettsége. Középfokú szakirányú képzettséggel rendelkezett a fiatal gazdák közül 10 százalék, míg 6 százalékuk felsőfokú végzettséggel.

Varanka Mariann, az AgroStratéga szaktanácsadója elmondta, hogy a felmérés szerint előremutatóbb a fiatal gazdák hozzáállása a termeléshez és a környezettel összefüggő kérdéskörökhöz is, mint a mezőgazdasági termelők összességének. Ez a réteg például előrébb tart az öntözés, a megújuló energia használatában, a termálvíz alkalmazásában is, mint a szakma általában. A fiatal gazdák nyitottabbak az átlagnál a beruházások tekintetében is, többen terveznek új beruházást.

(forrás: kormany.hu, MTI/FM Sajtóiroda)