A vidék kutatás-fejlesztési és innovációs életének támogatására hússzor annyi forrás jut, mint a fővárosi régióra. Ennek oka, hogy a tudományos életben is erősen érezhető a Budapest központúság.

Erről Pálinkás József a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában számolt be.

Elmondta, hogy Magyarországon a nagyvárosok megerősítése fontos társadalompolitikai kérdés, hiszen humán és infrastruktúra szempontjáról is Budapestre koncentrálódnak a kutatói kapacitások. Elsősorban a fővárosba összpontosul a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység. Budapesten kívül is ki kell építeni a kapacitásokat, és ezzel munkahelyeket lehet teremteni.

Hozzátette, hogy a jelentős kutatóbázisokkal rendelkező egyetemeket minden bizonnyal megerősíti ez a többletpénz. Hét évre összesen 1200 milliárd forint uniós és hazai forrás áll rendelkezésre.

Közölte, hogy a vállalatok és akadémiai intézetek, egyetemek közti együttműködések támogatására 50 milliárd áll rendelkezésre, illetve a vállalatok kutatási-fejlesztési kapacitásainak bővítésére további 50 milliárd, abban az esetben, ha nem Budapesten történnek meg a beruházások. Ez a térségbe munkaerőt vonzhat, ami annak fejlődését hozhatja.

Eddig 200 milliárd forint értékű pályázatot írt ki uniós forrásokból a 10 hónapja létrejött hivatal, illetve mintegy 30 milliárd forint értékű pályázatot hirdetett meg idén a közvetlen irányítása alatt lévő, szintén az év elején alakul, 78 milliárd forinttal gazdálkodó Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap.

Úgy fogalmazott, hogy „Sok olyan eszközt. lehetőséget kell létrehozni, amivel a legtehetségesebb kutatókat itthon tudjuk tartani, mert ők vonzerőt is jelentenek.”

„Nagyon világos és átlátható rendszert kell létrehozni a kiemelkedő kutatók támogatására, hogy azt a többség elfogadja, illetve azért, mert ebben a szférában nagyon mozgékony emberek vannak, akik a világ bármelyik részén munkát kapnak.”

Beszélt arról is, hogy az a cél, hogy úgy használjuk fel a rendelkezésre álló forrásokat, hogy a lehető legnagyobb eredményt érjük el velük.

Vizsgálják majd, hogy mondjuk egy jelentős összeggel támogatott felfedező kutatás az egyetemi-akadémiai szféra elismertségét a világban mennyire emelte, egy-egy kutatásnak milyen a gazdasági eredményessége.

(forrás: inforadio.hu, http://nkfih.gov.hu/)