Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) a többfunkciós közlekedési központok, intermodális központok kialakítására 42 milliárd forint áll rendelkezésre, de a keret megduplázására törekednek.

Ezt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, Tasó László  közölte szerdán a debreceni repülőtéren.

Elmondta, hogy a 42 milliárdos forrásból az intermodális központok megépítése Egerben, Kaposváron és Zalaegerszegen kezdődik meg, míg külön biztosít nettó 18 milliárdot a kormány a debreceni főpályaudvar kialakítására.

Kiemelt jelentőségűnek nevezte az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztését, amelynek keretében a MÁV 50, a GYSEV 10 új motorvonatot állít üzembe.

Hozzátette, hogy a Hódmezővásárhely-Szeged közötti villamosvasút tervezése rövidesen megkezdődik, a megvalósuló beruházással a szerelvények a településeken villamosként, a két város között pedig vonatként használják majd a pályát.

Megjegyezte a debreceni repülőtér kapcsán, hogy a régió egyetlen trimodális, azaz vasúti, közúti és légi közlekedési kapcsolattal rendelkező központja ott működik.

Papp László, Debrecen polgármestere hozzátette, hogy a régió gazdasági motorja a repülőtér, fejlesztése igazi debreceni sikertörténet. A légikikötő a kormány és az Európai Unió támogatásával a régió gazdaságában egyre nagyobb szerepet tölt be, s fejlesztése hozzájárult “az ország egyközpontúságának oldásához”.

Elmondta azt is, hogy a London-lutoni, illetve az eindhoveni járat után, amelyeknek a heti járatszámát 7-ről 10-re, illetve 2-ről 3-ra növelik, a milánói menetrendszerű járat elindult a napokban, decembertől pedig a debreceni a Wizz Air bázisrepülőtere lesz, és Brüsszelbe, Párizsba és Malmőbe újabb rendszeres járatokat indítanak.

Beszélt arról, hogy a repülőtér utaslétszáma még 25 ezer volt évente 2008-ban, az idén eléri a 190 ezret, jövőre a 300 ezret, de akár a 400 ezret is két éven belül, ami a helyi közösségi közlekedésnek további kihívást jelent. 

A repülőteret 2011 óta működtető Xanga cégcsoport igazgatója, Csukás Endre elmondta, hogy a debreceni repülőtér jelenlegi kapacitása évi 600 ezer utas, egyszerre négy utasszállító és négy teherszállító gépet tudnak kiszolgálni.

Hozzátette, hogy a diszkont légitársaság mellett üzleti desztinációval is bővíteni akarják a járatok számát, s remélhetőleg Németországon keresztül egy átszállással a világ minden pontjára el lehet majd jutni Debrecenből már jövőre. Vasúton elérik Európa nagy tengeri kikötőit a repülőtéri trimodális központban üzemelő konténer terminálról. A légikikötőben már 25 ezer négyzetméter csarnok megépült, s ezt a kapacitást megduplázzák az elkövetkező egy-két évben.

Herdon István, a Xanga cégcsoport vezérigazgatója arról beszélt az amerikai szilíciumvölgyben szerzett tapasztalataira is utalva, hogy felváltja az exponenciális fejlesztés a lineáris fejlődést a technológiába, ami olyan technikai forradalmat jelent a világban, amelyet szinte lehetetlen követni. Paradigma-váltásra van szükség Magyarországon, a technológia hatékonyságát javítani kell.

Példaként említette azt a víziót, hogy az összes tömegközlekedési eszköz elektromos meghajtású lesz 2018-2020-ra, és sofőr nélkül fog közlekedni valamennyi tömegközlekedési eszköz 2021-re. Erre már adott a technikai feltétel, kifejlesztették Debrecenben azt az elektromos hajtásláncot, amelyet autóbuszokban jó eredménnyel alkalmaznak.

(forrás: kormany.hu, MTI)