A hivatalos kormányzati menetrend szerint a vállalkozásoknak szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz kapcsolódva már több mint 50 uniós pályázatnak kellett volna megjelennie ebben az évben, de csupán 15 felhívást tettek közzé, melyből egyet már fel is függesztettek.

A kormány célja, hogy minden felhívás megjelenjen 2017-ig, hogy az európai támogatásokat sikerüljön lehívni, azonban egyelőre csak néhány pályázat elérhető. Bő egy évvel ezelőtt a Magyar Közlönyben megjelent menetrend szerint,  január óta több mint 50 pályázatnak kellett volna megnyílnia a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) keretében, de csak 15-öt írtak eddig ki. Ráadásul ebből több olyan felhívás, mely kiemelt projekteket támogat, tehát többnyire központi állami feladatokat finanszíroz.

A napokban egy a kis- és középvállalkozások termelési kapacitásbővítésről szóló uniós pályázatot rekordidőn belül be kellett zárni a túlzott érdeklődés miatt. Nehezen pörög fel 2014–2020 közötti uniós források felhasználását tartalmazó Széchenyi 2020-as fejlesztési program, miközben a  cégek ki vannak éhezve a közösségi pénzekre,. Sokat késik a kormányzat a cégeknek szóló pályázati felhívások megjelentetésével.

Pedig a kormány kiemelkedő célkitűzése a gazdaságfejlesztés. A Ginop két fontos feladata az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak javítása és a magyar ipari és szolgáltató szektor fókuszált fejlesztése. Abból a szempontból is kitüntetett szerepet szánnak a programnak, hogy 75 százalékra emelkedjen a hazai foglalkoztatási ráta, ezt új munkahelyek létesítésével és a munkát vállalni akarók képességeinek fejlesztésével szeretnék elérni. Azonban egyelőre nem pörgetik fel a gazdaságot az eddig megjelent pályázatok, sőt több közülük nem is a vállalkozásoknak szól.

Például arra a pályázatra, amelyben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Belügyminisztérium, valamint a kormányhivatalok konzorciuma van nevesítve mint támogatott 30 milliárd forint jut. A pénzből 85 ezer alacsonyan képzett, valamint közmunkás oktatását oldanák meg. Azt a másik konzorciumot, amely egyedül pályázhat az Út a munkaerőpiacra című felhívásra a Nemzetgazdasági Minisztérium vezeti, és egyrészt az álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítására, másrészt a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítésére 102 milliárd forintot költhet. Azt a közel 800 millió forintot, melyből a felnőttképzést fejlesztik szintén a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal konzorciuma kapja. Van még az operatív programhoz kapcsolódó olyan, már kiírt gazdaságfejlesztési pályázat is, amely a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban képviselt munkavállalói és érdek-képviseleti szervezeteknek szól, hogy azok a tagoknak nyújtott szolgáltatásaikat erősíteni tudják, mint például a jogsegélyt vagy éppen az egyeztetési, békéltetési, közvetítői, tanácsadási és döntőbírói feladatok ellátását. Erre 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre, mely hat pályázó vagy pályázó konzorcium között osztódik szét.

A kiírt pályázatok között megjelent egy a Magyar Fejlesztési Bank által kezelt hitelkonstrukció is, amelyben kis- és középvállalkozások számára, széles sávú hálózatok fejlesztésére 10 milliárd értékű visszatérítendő uniós forrás érhető el 2015–2016-ban. A  Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseihez kapcsolódó pályázatot is kiírták, ebben  30–45 pályázó számára 33 milliárd forint van, 50 millió–1,5 milliárd forintot lehet nyerni.

Így a  klasszikusan kis- és középvállalkozásokat segítő pályázatok száma kevésnek tűnhet. A  mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak segítése 1-2 ezer cégnek, 5-50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást jelenthet összességében 20 milliárd forint értékben. Azonban augusztus végén megváltoztatták július elején megjelent felhívást, és kizárták a pályázatból az ország nagyjából 40 százalékát.  Ide  sorolható még a a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítésére vonatkozó felhívás is, amelyet már fel is függesztettek a túlzott érdeklődés miatt, s mindössze két hónapig volt elérhető a tervezett két év helyett.  Egy másik, még nyitva lévő kiírás ötmilliárd forinttal támogatja a mikro-, kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenését, a forráson 550-600 nyertes osztozhat. K+F+I-tevékenységének támogatására szintén 50 milliárd forint jut a vállalatoknak.

Az eddig kiírt 15 eddig pályázatból kis és közepes cégeknek csak hét szól, a többi inkább az állami feladatok ellátásáról szól. Tehát van még mire várniuk a vállalkozásoknak.

Tíz operatív program fogalja magába a 2014–2020 között A Magyarország számára rendelkezésre álló uniós források felhasználását. Ezekben s a magyar költségvetésben hét év alatt összesen 12 ezermilliárd forint használható fel, amelynek 60 százalékát közvetlen gazdaságfejélesztésre akarja költeni a kormány.

(forrás: vg.hu)