Elindul az agrár-környezetgazdálkodási program szeptember 15-én, kedden, megjelennek az  1300 milliárd forintos vidékfejlesztési program első kiírásai. Az év végéig folyamatosan jönnek az újabb pályázatok, és várhatóan az év végéig minden pályázati lehetőség megnyílik.

Minderről Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjúban számolt be,

Kiemelte, hogy ugyan a program elfogadása körül sok vita volt az Európai Bizottsággal, de győzött a  magyar álláspont, így a beruházások támogatása, a versenyképesség növelése áll vidékfejlesztés középpontjában 2020-ig.

Az interjú során szó esett arról, hogy miben különbözik az új vidékfejlesztési program az előző költségvetési ciklusétól. Rávilágított, hogy a támogatási összegeket az agráriumra és a vidékre fordítható európai uniós Közös Agrárpolitika határozza meg, melyek két pillérből állnak. A két pillér közül az első tartalmazza a területalapú támogatásokat, a második pedig a vidékfejlesztési támogatásokat. A két pillért pedig Magyarországon kiegészíti egy harmadik, a nemzeti támogatások rendszere, mely egyre erősebb. Bár az előző időszakhoz képest valamivel kevesebb pénz áll rendelkezésre a vidékfejlesztési programban, de összességében többet fordíthatunk a mezőgazdaságra, a vidékre a nemzeti és közvetlen uniós támogatásokkal együtt.
 
Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló az ezerháromszázmilliárd forintot elsősorban a beruházásokra, a versenyképesség növelésére fordíthassa Magyarország  sok vita volt az Európai Bizottsággal, de végül sikerült a magyar álláspontot érvényesíteni. A program pedig az előző időszak programjától abban tér el, hogy próbálnak megoldást találni az agrártársadalom aktuális problémáira. Ez pedig azt jelenti, hogy leszűrték az előző hétéves ciklus tanulságát, és az üzemméret, a gazdaság nagysága alapján határozzák meg a pénzelosztást az új program során. Így kizárólag a kis- és közepes méretű, elsősorban családi gazdaságok pályázhatnak a beruházási támogatások nyolcvan százalékára. A kormány birtokpolitikai irányelveinek is megfelel ez az elképzelés, mely szintén elsősorban a kis- és közepes gazdaságok, vállalkozások támogatására helyezi a hangsúlyt.

Ugyancsak fontos lépés, hogy sokkal hatékonyabban érvényesítenek bizonyos ágazati célokat. Ellentétben a korábbiakkal most a program már nem a szántóföldi növénytermesztést, az alapanyag-termelést, hanem az úgynevezett munkaerő-igényes ágazatokat, mint például az állattenyésztést, a kertészetet, valamint az élelmiszeripart támogatja. Az alapanyag-termelésen túl kell lépni, és  ki kell egészíteni a feldolgozóipar megerősítésével. A programból kétszázmilliárd forint  fordítható erre a célra, melyet mérettől függetlenül vehetnek igénybe a mezőgazdasági termelők.

Az államtitkár elmondta, hogy bár az Európai Bizottság döntése szerint az élelmiszer-ipari nagyvállalatok kimaradnak a programból, és más uniós programokra sem pályázhatnak az unióval kötött partnerségi megállapodás értelmében, de kormány ígérete szerint támogatni fogja őket nemzeti forrásból.

A program elfogadását hosszas vita előzte meg Brüsszelben. Az egyik fő kifogás abból adódott, hogy ma már az Európai Unió a tagállamokat arra ösztönzi, hogy elsősorban a klasszikus vidékfejlesztést, a különböző környezetvédelmi célokat erősítsék, ne pedig a beruházásokat. Azonban Magyarország továbbra is úgy véli, hogy az agrár-középtársadalom nálunk még mindig nem elég fejlett, ezért prioritás, hogy mi erősítsük a versenyképességet. Tisztázni kellett több elvi kérdést is, például a degressziót, azaz a bizonyos terület feletti forráselvonást egyes környezetvédelmi programoknál. Az öntözésfejlesztés támogatása körül alakultak ki talán a legkomolyabb viták, mivel a környezetvédelmi főigazgatóság álláspontja szerint nagy és komoly új öntözőrendszerek kiépítése nem támogatható uniós forrásból, csak a meglévők víztakarékossági célú fejlesztése, de hazánkban az öntözött terület mérete rendkívül alacsony, mindössze százezer hektár.

Az interjúban szó esett arról is, hogy az, hogy nincs megfelelő öntözőrendszer kiépítve elég határozott érv, ugyanis ezt az idei, aszályos időjárás is bizonyította. Azonban Kis Miklós Zsolt szerint nem biztos, hogy érdekelt abban az Európai Bizottság, hogy a nyugat-európai országoknak komoly versenytársa legyen a magyar agrárium. Ugyan környezetvédelmi okokra hivatkozott Brüsszel, de látható, hogy közrejátszott a piacok védelme is.

Majd Kis Miklós Zsolt azt is hozzátette, hogy az öntözésfejlesztésre a korábbi keret többszöröse, ötvennégymilliárd forint áll rendelkezésre a vidékfejlesztési programban, de öntözéshez köthető vízvédelmi és nem termelői beruházásokra lehet fordítani ebből több mint tízmilliárd forintot. A további rendelkezésre álló negyvenmilliárd forint pedig üzemen belüli öntözésfejlesztésre fordítható, például öntözőtelep-fejlesztésre, szivattyúvásárlásra, további eszközök beszerzésére.

Azonban nem kell még hosszú éveket várni, hogy a gazdák felvehessék a harcot az aszállyal, ugyanis nem a vidékfejlesztési programból finanszírozzák a magyar nagy vízgazdálkodási rendszer kiépítését. Háromszázmilliárd forint áll rendelkezésre ezekre a célokra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból. Ez az összeg pedig már elegendő jó és hatékony rendszerek kiépítéséhez, de a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik ennek felhasználása, ott hozzák meg a döntéseket. A gazdálkodók üzemen belüli fejlesztésekre pályázhatnak a vidékfejlesztési programból.

Az államtitkár kifejtette, hogy  tervek szerint az agrár-környezetgazdálkodási programmal kezdődik a legelős kiírás, ez pedig várhatóan szeptember 15-én jelenik meg, majd ezt követik az az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos pályázatok. A két jogcímre 240 milliárdos keret áll rendelkezésre, de nem akarnak ebből mindent idén kiírni, hogy később pályázhassanak azok is, akik most kimaradnak. November elsejétől nyújthatók be a támogatási kérelmek. Ősszel további pályázatokat írnak ki trágyatárolókra és a LEADER-akciócsoportok fejlesztési stratégiájára, fejlesztéseikre. Az év végéig, novemberben és decemberben ki akarják írni a legfontosabb beruházásokat ösztönző pályázatokat. Így az állattenyésztéshez, a kertészethez, valamint az élelmiszeriparhoz köthető pályázatok már az idén megjelennek, és az összes jogcímre meglesz a kiírás a jövő év végéig. Januártól lehet pályázni a decemberig megjelenő jogcímekre.

Hozzátette, hogy meggyőződésük, hogy óriási az igény az agrár- és vidékfejlesztésre, nem várhatnak 2017-ig sem, ezért kerülnek ilyen hamar kiírásra a pályázatok. Bíznak benne, hogy azokat a szereplőket segítik, akik versenyképes gazdaságot hoznak létre a támogatásokkal. Mivel nem tudni, hogy az uniós Közös Agrárpolitika milyen formában marad meg 2020 után, így fontos kihasználni a program lehetőségeit. Ugyanis az unió várhatóan keveset támogatás oszt majd el a közvetlen támogatásoknál és a vidékfejlesztési pénzeknél is.  Így a hazai üzemeknek versenyképessé kell válniuk a nyugat-európaiakkal szemben a ciklus végére.

Kitér arra, hogy nincsenek arra vonatkozó számszerű adatok, hogy mekkora  a hazai agrárium leszakadása Nyugat-Európához képest, nem lehet mihez mérni a különbséget. Ráadásul a támogatási rendszer torzítja a rendszert, így nem lehet eldönteni, hogy több támogatást kap egy tagország, vagy a hatékonysága magas.

Kis László Miklós arról is beszámolt, hogy nemrégiben egy komoly agrárgazdasággal rendelkező ország attaséjával beszélgetett, aki szerint még legalább harminc-, de inkább ötvenszázalékos pluszkapacitás van a magyar mezőgazdaságban, tehát sokkal többet tudnánk előállítani, sokkal hatékonyabba, de ehhez  a korszerűsítések, fejlesztések nélkülözhetetlenek.

Elmondta, hogy akik valami miatt kimaradnak a vidékfejlesztési programból, nem tudnak pályázni, találnak a piacon már akár 2,5-3 százalékos kamatozású hitelkonstrukciót is, mely hatalmas lehetőség, ugyanis tíz évvel ezelőtt az agráriumban még 15-20 százalékos hiteldíjmutatóval lehetett kölcsönhöz jutni. Így aki a pénzügyi programokból kimarad, az igényelhet államilag támogatott kölcsönt is.

Az interjú során arról is szót ejtette, hogy nemrég  három pályázat, a fiatal gazdák támogatására, kertészeti gépbeszerzésre és a tanyabusz programra a előző programozási időszak pénzeiből jelent meg, melyek iránt hatalmas volt az érdeklődés. A jogcímek részben megmaradnak, hetvenötmilliárd forint áll rendelkezésre állattenyésztésre és hetvenkétmilliárd forint kertészeti gépbeszerzésre. Több jogcímen is pályázhatnak a fiatal gazdálkodók, harmincnyolcmilliárd van a rendszerben az induló támogatásukhoz, és a beruházásaikra fordíthatnak további harmincnyolcmilliárd forintot. Tehát a pénzekért lényegében egymással kell versenyezniük a fiatal gazdáknak.  A tanyabuszprogramban támogatást elsősorban már csak a tanya- és falugondnoki szolgálatok kapnak a jövőben. Folytatódik a  kertészeti gépbeszerzés is, negyvenezer eurós támogatást kapnak a fiatal gazdák, elsősorban azok, akiknek már van gazdaságuk, be tudják mutatni, hogy már folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. Ebből vélhetően kimaradnak a teljesen kezdők,  mivel nagyobb a bukásuk lehetősége.

Elmondta még az államtitkár, hogy várhatóan le tudja hívni Magyarország az  összes pénzt az előző ciklusból, 90 százalékát már le is hívta, és ki is fizette. Az előbb említett 3 pályázatot is a teljes kifizetés érdekében hirdették meg a nyár folyamán. Mindenki megkapja a támogatásokat az év végéig, majd az Európai Unióval ezt követően számolnak el.

Végül szó esett még arról is, hogy a vidékfejlesztést tavaly óta külön kecskeméti államtitkárságot kapott, és többen kifogásolták, hogy széttagoltak az agrárpénzekkel kapcsolatos döntések. Azonban Kis Miklós Zsolt elmondása szerint, nincs széttagoltság, az államtitkárságon kiváló szakemberek dolgoznak, szorosan együttműködnek a Földművelésügyi Minisztériummal.  Az elmúlt másfél évben sok munkát tudhatnak maguk mögött, a kecskeméti költözés mellett lezárták a 2007–2013-as ciklust az új vidékfejlesztési programot tervezték és fogadtatták el. Új munkatársak érkeztek, mivel sokan nem vállalták a kecskeméti költözést. Bebizonyították, hogy az új rendszer működőképes, pedig komoly kihívásokkal kellett szembenézniük.

(forrás:  http://magyarhirlap.hu/)