A magyar gazdaság számára a 2014-2020 közötti európai uniós források az utolsó lehetőséget jelentik ahhoz, hogy felkészüljön a 2020 utáni időszakra, amikor ilyen típusú beruházási támogatások várhatóan nem lesznek.

Erről  Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára beszélt.

Hozzátette, hogy következő hét év legfontosabb kérdése, hogy „ki tudjuk-e jelölni azokat a fókuszpontokat, amelyekre érdemes forrásokat közvetlenül fordítani, és meg merjük-e nevezni azokat az ágazatokat, szereplőket, akik első körben nem lehetnek a támogatások haszonélvezői”.

Utalt arra, hogy gazdaságfejlesztésre az uniós források 16 százalékát fordították 2007 és 2013 között,  valamint ugyanerre a célra a Magyarország számára rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60 százaléka jut 2014 és 2020 között. A munkahelyteremtéshez vagy a versenyképesség növeléséhez kell hozzájárulniuk a pályázóknak.

Kifejtette, hogy 5,8 millió ember inaktív és 4,2 millió ember dolgozik ma Magyarországon, közülük egymilliónyian az állami szférában. A kormány úgy szeretné a munkahelyek számát ötmillióra emelni 2020-ig, hogy közben a közszférában foglalkoztatottak aránya jelentősen csökken. Beruházási támogatásokkal, a bürokratikus akadályok lebontásával és a költségek racionalizálásához nyújtott támogatással kívánják elősegíteni a vállalkozások versenyképességét.

Csepreghy Nándor elmondta: „Vannak olyan ágazatok, amelyek első körben nem részesülhetnek a forrásokból, például a szolgáltató szektor. A kormány azért helyezi előtérbe a termelői szektort, mert ennek fejlesztésével a gazdaság külpiaci jelenlétét erősíteni tudja, amely ezután keresletet idéz elő a szolgáltatói szektorban”

Véleménye szerint a XXI. század elején az ipari forradalomhoz hasonló gazdaságpolitikai ciklusváltás zajlik.  Ahogy a mezőgazdaságból az iparba kerültek át dolgozók az ipari forradalom idején a gőzgép elterjedésének köszönhetően, most a digitalizáció és az automatizálás fog rengeteg olyan munkahelyet megszüntetni, amelyeket olcsó és képzetlen munkaerő tölt be.

A kormány egyik legfontosabb döntése, hogy az innovációra fordítható forrásokat háromszorosára emelte, így erre 700 milliárd forintot lehet majd költeni. „Ettől reméljük elérni, hogy Magyarország termelési központtá válhat akár a gyógyszeriparban, az autóiparban vagy az informatikai szektorban; ez visszaadhatja a régió legdinamikusabban fejlődő gazdaságának pozícióját, amit 2002-ben elveszítettünk”

(forrás: kormany.hu, MTI)