Olyan nemzetstratégiai cél az emberi közösségek életminőségének javítása, amely növeli a gazdaság teljesítőképességét, javítja az emberi élet minőségét és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.

Erről Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Fókuszban az ember című, a 2007-2013-as európai uniós programozási időszak zárókonferenciáján számolt be sütörtökön Győrben, a Széchenyi István Egyetemen.

Hangsúlyozta, hogy amikor vállaltuk az EU-hoz csatlakozást, akkor azt is vállaltuk, hogy versenyhelyzetnek tesszük ki a legyengített társadalmi és gazdasági életünket, egy olyan versenybe kerülünk, amelyben például Németország is ott van. Ennek kompenzációjaként érkeztek hozzánk uniós források. Fontos, hogy ezt lássuk, és tudjunk róla, amikor egy-egy fejlesztésre EU-s pénzt használunk fel.

A kétnapos konferencián a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében mintegy 1500 milliárd forintból megvalósult fejlesztésekről, valamint a 2014-2020-as ciklus fejlesztési irányairól tanácskoztak.

Balog Zoltán elmondta, hogy 1500 milliárd forintot hívtunk le a két operatív program által biztosított 1900 milliárd forintos keretből 2007-2013-ban, ami csak részleges sikertörténet. Ugyanis a csak 65 milliárd forintot sikerült lehívni 2010 előtt, majd 2010-2012 a pangás évei voltak, mert a lehívásokat nem voltunk képesek újraindítani. Azonban lényegesen felgyorsultak a lehívások az új struktúrával. Ha ez nem így történt volna, akkor most nem tartanánk itt.

Közölte:, hogy a programok sikerességét bizonyítja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kedden megjelent adatai szerint jelentősen csökkent a szegénységi kockázatnak kitettek aránya, a reálbér egy év alatt öt százalékkal nőtt, és megújult 295 ezer 246 négyzetméternyi felsőoktatási intézményi épület.

Az egészségügyi infrastrukturális fejlesztéseket sikeresnek értékelte, amelyek mellett indítottak egészségmegőrző és szemléletformáló programokat is, s az alapellátásban megújult 361 háziorvosi, iskola-egészségügyi, védőnői és fogorvosi rendelő, és 9,9 évről 6,6 évre csökkent az ebben az ágazatban használt gépek és műszerek átlagos élettartama.

A közfoglalkoztatási programokat is sikeresnek értékelte. Úgy fogalmazott, hogy komoly eredményeket értek el, mert 50 ezer olyan roma család él ma Magyarországon, amelyben a program előtt nem volt munkaviszonya a családfenntartónak, s ma olyan alapot kaptak a munkával és a képzésekkel, amelyekkel kiléphetnek a munkaerőpiacra. 72 ezer 500 halmozottan hátrányos helyzetű tanulót értek el a felzárkóztató programok, és az ösztöndíjrendszerrel 10 százalékkal sikerült csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyást.

Közölte, hogy  közös érdek, hogy Magyarországon egy olyan roma középosztály alakuljon ki, amely az együttműködésben érdekelt, nem a konfrontációban. Ebben fontos az egyházak szerepe, felelősségvállalása is.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára elmondta, hogy célba értünk, mert idén december 31-én zárul a TÁMOP és a TIOP is, és „dobogón vagyunk” a kifizetések tekintetében.  Kifejtette, hogy míg heti 5 milliárd forintot fizettek ki 2010 előtt, addig heti 18,5 milliárd forintot 2010 után. Miután átvette a Miniszterelnökség a források központi koordinációs szerepét, heti 38-40 milliárd forintot, ma pedig a kifizetések száma heti viszonylatban már meghaladja a 100 milliárd forintot is.

Hozzátette, hogy tökéletesíteni kell a pályázati rendszert a következő időszakra, valamint a közbeszerzési törvényt meg kell reformálni. Kitért arra, hogy 8200 milliárd forint uniós forrás állt rendelkezésre 2007 és 2013 között, de az árfolyam-különbözet miatt ez további 700 milliárd forint kifizetését tette lehetővé. A kifizetések átlépték a 8900 milliárd forintot a múlt héten, vagyis az év végéig már nem az uniós pénzek, hanem a magyar költségvetési tartalékok biztosítják a kifizetések fedezetét.

Elmondta, hogy csaknem 5000 milliárd forint értékben közlekedés- és környezetfejlesztési projektek teszik ki a források felét. A vállalkozások több mint 43 ezer programját 1617 milliárd forint értékben támogatták. Oktatásra, nevelésre 700 millió forint értékben 7800 projektet támogattak. A munkaerőpiacra visszavezető és átképző oktatásokon több mint egymillió ember vett részt, megújult 521 iskola és 20 egyetem, valamint fejlesztettek 161 kórházban. A következő fejlesztési ciklus tíz operatív programja közül kilencet már jóváhagyott az Európai Bizottság, és mintegy 12 ezer milliárd forint fog rendelkezésre állni 2020-ig.

Köpeczi-Bócz Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy az alapozás és a tapasztalatgyűjtés időszaka volt a 2007 és 2013 közötti időszak, ugyanakkor eredményeket is értünk el, a legnagyobbat az egészségügyben. Olyan folyamat indult el, amelyben látjuk, hogy az infrastrukturális fejlesztésekkel szorosan együtt járnak a humánerőforrás-fejlesztések is, hiszen csak így lehetnek sikeresek a programok.

Hozzátette, hogy a következő időszak legfontosabb feladata, hogy olyan jó megoldásokat hozzanak a fejlesztések, hogy azok életképesek legyenek önmagunkban is, emellett a régiók közötti különbségeket  csökkentsék.  Stratégiai cél, hogy 30,3 százalék fölé emelkedjen a felsőfokú végzettségűek aránya, és a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya 10 százalék alá csökkenjen, valamint 450 ezerrel csökkenjen szegénységben élők száma.

(forrás: kormany.hu, MTI)