A kormány ebben az évben 1,5 milliárd forint európai uniós forrást biztosít a roma szakkollégiumok támogatására.

Erről Langerné Victor Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára számolt be a Wáli István Református Cigány Szakkollégium tehetséggondozó konferenciáján pénteken Debrecenben.

Elmondta, hogy két új roma szakkollégium alakult az idén, Debrecenben görög katolikus, Budapesten református. Ezzel a roma felsőoktatási szakkollégiumok száma kilencre nőtt az országban, amelyekben összesen mintegy 235-en tanulnak.

Hozzátette, hogy az Út a diplomához program keretében további 900 roma fiatalt támogatnak az idén 230 millió forinttal.

Utalt arra, hogy ha lassan is, de már látszanak az első eredményei a 2010-ben elindult társadalmi felzárkózási stratégiának. A szegénységben, társadalmi kirekesztődésben élők aránya 2014-re 31,1 százalék volt, 2,4 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Azoknak a családoknak az aránya, amelyek nem kapcsolódnak valamilyen munkához, 47-ről 26 százalékra csökkent. A közfoglalkoztatási programokban ötezren vesznek részt, nagy számban romák, és 18 ezer hátrányos helyzetű gyerek kap oktatási támogatást.

Korszakalkotónak nevezte a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását tekintve, hogy csütörtökön megalakult a Felzárkózást Segítő Gazdasági Fórum a magyar GDP 40 százalékát előállító ötven hazai nagyvállalat részvételével, amely az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatásában áttörést hozhat.

Kiemelte a felzárkózási programok közül az Útravaló ösztöndíjprogramot, a tanodaprogramot, a Második esély programot, a roma lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának megelőzését szolgáló új programot és „az oktatási támogatások szakmai csúcsát” jelentő roma szakkollégiumi rendszert.

Jelezte, hogy míg korábban a romák többnyire csak zenei és szociális munkás felsőfokú képzésre jelentkeztek, addig köszönhetően a szakkollégiumi képzésnek is az orvosi, a jogász, az informatikus, a gazdasági mérnök és nagy számban a pedagógus szakokat ma már többen választják.

Úgy fogalmazott, hogy „A fiatalok végre elhitték, hogy nem csak egy-két dologra predesztinálja őket az élet”.

Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője szerint a hátrányok csökkentése érdekében a többségi és a kisebbségi társadalom között egészséges tudatformálásra van szükség, és az egyházaknak fontos szerepük van a kölcsönös bizalomépítő folyamatokban. „Az egyház köteles felemelni a szavát és mozgósítani minden olyan tényezőt, amely elősegítheti a cigányság teljes körű integrációját (…), ami nem vezethet az identitás feladásához”.

Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese kifejtette, hogy a tehetségek felfedezéséhez „nyitott szemű tanítókra és lelkészekre” van szükség. Hozzátette, hogy egyetemük az országban jelenleg páratlan kezdeményezésként a következő tanévtől valamennyi szakon kötelező tananyaggá teszi a romológiai képzést.

Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese egy nemzetközi felmérésre utalva elmondta, hogy amíg az Amerikai Egyesült Államokban a fiatalok több mint 60 százaléka tehernek tekinti az iskolába járást, addig Bangladesben a fiatalok több mint 80 százaléka a felemelkedését biztosító egyetlen lehetőségként tekint az iskolára. Tehát a hátrányos helyzetűek tehát látják, hogy megfelelő oktatással lehet csak kitörni jelenlegi helyzetükből, vagyis „így lehet a hátrányból előnyt kovácsolni”.

(forrás: kormany.hu, MTI)