Különleges a magyar fejlesztéspolitika számára az idei év, hiszen nemcsak megkezdődött az új, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszak végrehajtása, hanem a 2007-2013 közötti európai uniós fejlesztési ciklus is idén fejeződik be, folyik annak pénzügyi zárása.

Az biztosan tartható, hogy forrásvesztés nélkül zárjuk le az előző támogatási időszakot, “az ország egyetlen fillért sem hagy Brüsszelben” – mondta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós forrásokért felelős államtitkára.

Hozzátette, hogy fel kell készülniük a vállalkozásoknak arra, hogy a jövőben emelkedni fog a visszatérítendő támogatások aránya az európai uniós forrásokban. 2733 milliárd forint áll rendelkezésre a 2014-20-as uniós költségvetési ciklusban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében, ennek hozzávetőleg egynegyede, 700 milliárd forint már visszatérítendő forrás.

Kiemelte, hogy a versenyképesség javítása, a munkahelyteremtés érdekében a GINOP teljes keretösszege rendelkezésre áll majd 2017 júliusáig. A különböző gazdaságfejlesztést szolgáló pályázatok finanszírozására együttesen több mint 4250 milliárd forint uniós pénz jut az NGM felügyelete alá tartozó operatív programokban.

Hangsúlyozta, hogy míg a gazdaságfejlesztésre az uniós pénzeknek csupán 16 százalékát fordították a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszakban, addig a gazdaságfejlesztést szolgáló pályázatokra, a magyar gazdaság versenyképessének javítására a rendelkezésre álló uniós pénzek 60 százalékát szánja a kormány a 2014-2020 közötti költségvetési időszakban.

Hozzátette, hogy a kormány kiemelt stratégiai célként fogalmazta meg az uniós pénzek felhasználása során, hogy 30 százalék fölé kell emelni a mostani 23 százalékos mértékről az ipari termelés GDP-hez viszonyított értékét 2020-ig, azaz “újraiparosítást” kell végrehajtani.

Elmondta, hogy feldolgozóipari beruházásoknak kell állniuk az újraiparosítás középpontjában, ezzel párhuzamosan a fókuszba a munkahelyteremtést, mint egyik prioritást kell állítani. A húzóágazatokat kell előtérbe helyezni az ipari fejlesztések terén, azaz a járműipari, az elektronikai, az egészségipari, azon belül is a gyógyszeripari fejlesztéseket kell előnyben részesíteni.

Kiemelte még, hogy a kis- és középvállalkozások beruházásait, piacra jutásukat támogatni kell az uniós fejlesztések terén, és el kell érni, hogy bővüljenek a finanszírozási lehetőségeik, és növekedjen az exportképes vállalkozások száma.

Krisán László, a Kavosz vezérigazgatója elmondta, hogy a szükséges önerő előteremtése, illetve a fejlesztés utófinanszírozása gyakran gond a kis- és közepes vállalkozások számára az uniós pályázatoknál. Kiemelte, hogy ezért olyan hitelkonstrukciók kidolgozásában vett részt a Kavosz, amelyek kkv-kat hatékonyan segíthetik a finanszírozási gondjaik megoldásában, például a Széchenyi Kártya folyószámlahitel bevezetésével és a folyószámlahitel maximálisan felvehető keretének megemelésével.

(forrás: kormany.hu, MTI,NGM)