A gazdaság kapja a főszerepet a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszakban a források felhasználásában.

Az ország legfontosabb célja, hogy tartósan növekedési pályára álljon a magyar gazdaság. Erről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt be.

Kijelentette, hogy a jövőben úgy jelentet meg pályázatokat a kormány európai uniós forrásból, hogy előtte az érintettekkel konzultál, és bírja azok jóváhagyását, akik számára a lehetőség kínálkozik.

Elmondta, hogy az érintetteknek olcsóbban, gyorsabban és egyszerűbben kell hozzájutniuk a forrásokhoz a 2014-2020-as időszakban, ehhez az uniós pénzek hozzáférésének megkönnyítésére, az építési szabályok megváltoztatására, a közigazgatási bürokrácia csökkentésére, az adóeljárási szabályok ésszerűsítésére van szükség. Szükségesnek nevezte a folyamatos visszajelzést, a monitoringot, hogy kiderüljön, visszaigazolják-e a meghatározott célt a pályázatok, az eljárási rendek.

Véleménye  szerint, ahhoz, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban a rendelkezésre álló 8000 milliárd forint keret 100 százalékát ki tudja fizetni, az érintett gazdasági szereplők intenzív támogatására volt szükség, még akkor is, ha a gazdaság ennek a keretnek csak egy kis részét kapta meg közvetlenül.

Hangsúlyozta, hogy szeretnék bevonni a 2007-2013-as fejlesztési ciklus tanulságainak értékelésébe is a kamarákat, a szakmai érdekképviseleteket.  Úgy fogalmazott: „Nem az államnak kell diktálnia, hogy mire lehet Magyarországon pályázni, az államnak ki kell szolgálni azokat az igényeket, amelyek a gazdaság fejlesztésével kapcsolatosak”.

Megismételte, már 1000 milliárd forint uniós forrást kiírtak a 2014-2020-as időszak keretéből, meghirdetés előtt áll újabb 1000 milliárd forintos csomag, az uniós szabályok a folyamatba kontrollt iktatnak a folyamatba, és lehetőség szerint a mostanihoz hasonló körben negyedévente vizsgálnák, hogy szolgálják-e a gazdaság céljait a kiírt pályázatok. A vállalkozásoktól a kamarákon, érdekképviseleteken keresztül konkrét visszajelzést várnak, hogy látni lehessen, a folyamat milyen irányban halad és elérték-e a kitűzött célt.

Arról is szólt, a vállalkozások számára úgy módosítja a pályázati lehetőséget a kormány, hogy lehívható legyen legyen a beruházás megkezdésekor a vissza nem térítendő, és visszatérítendő támogatás 50 százaléka pályázati előlegként, továbbá a biztosítékadási kötelezettséget könnyítik.

Azzal a kamarai véleménnyel egyetértett, hogy magyar gazdaságnak 2016-2017-ben a szüksége van olyan intézkedésekre, amelyek az ország versenyképességét növelik, szerinte az állami bürokrácia leépítésében jelentős tartalék van, a kifizetett források pedig dinamizálhatják a gazdaságot.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnök kiemelte, hogy a 2014-2020-as időszak fő feladata olyan pályázatok megjelentetése, amelyek élénkítik a gazdasági fejlődést, a versenyképesség, a foglalkoztatási helyzet javítására alkalmasak.

Emlékeztetett arra, hogy az uniós források nem megfelelő felhasználását korábban többször is kifogásolta a kamara, a ravatalépítést, a dísztér felújítást, a nem fűthető uszodákat emblematikus példaként hozta fel.

Úgy vélte, érződik egyfajta vállalkozói türelmetlenség a 2014-2020-as időszak pályázati kiírásai kapcsán, látható az is, hogy kockázatok vannak a külpiaci folyamatokban, gyengülhet a külgazdasági szívóerő, a jövő évben még nem lesznek kifizetve az új pályázatokhoz kapcsolódó makrogazdasági források, hiszen hónapokat vesz igénybe az engedélyek, a kivitelezés, a források elszámolása, sőt akár az egy esztendőt is meghaladhatja.

(forrás: kormany.hu, MTI)