A NAV közzétette honlapján a jogértelmezését a leghátrányosabb térségekben, településeken működő adózók által igénybe vehető kedvezményekről.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 1. számú melléklet 14. pontja szerint kedvezményes értékcsökkenési leírás érvényesíthető, ha a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [Szja tv.] a 11. számú melléklet II.2.p) pontja szerint az egyéni vállalkozó jogosult egy összegben költségként elszámolni a tárgyi eszköz beruházási költségét, ha a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezettleghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe.

A leghátrányosabb térségeket, településeket 2014. december 31-éig a következő jogszabályok tartalmazták:
a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet [311/2007. Korm. rendelet] 2. melléklete,
a 311/2007. Korm. rendelet 4. melléklete, és
a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet [240/2006. Korm. rendelet] szerint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzéke.
1.  311/2007. Korm. rendelet 2. melléklete szerint leghátrányosabb helyzetű települések

A 311/2007. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a kedvezményezett kistérségek besorolását a 311/2007. Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet [290/2014. Korm. rendelet] szerint 2015. január 1-jén hatályát vesztette a 311/2007. Korm. rendelet. A 290/2014. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a kedvezményezett járások besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

1.1. Statisztikai módszertani besorolás

A 311/2007. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a besorolás feltételrendszerét a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat [67/2007. OGY határozat] IV. fejezet (A kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere) 6. pontja tartalmazta. Ennek megfelelően a hátrányos helyzetű kistérségeken belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 15 százaléka él, leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kell minősíteni.

A 290/2014. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés 1. pontja szerint fejlesztendő járások: a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország lakónépességének 15 százaléka él.

Következésképpen mind a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, mind a fejlesztendő járások azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező területi egységek, amelyekben az ország lakónépességének 15 százaléka él.

1.2. Kistérség helyett járás

A 311/2007. Korm. rendelet alkalmazása szempontjából térség a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény [Kistérségi törvény] mellékletében megjelölt kistérség [311/2007. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés]. A Kistérségi törvényt 2013. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény.

A 290/2014. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés 7. pontja szerint térségneka területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény [1996. évi XXI. törvény] 5. § i) pontjában meghatározott területi egységek minősülnek.

Az 1996. évi XXI. törvény 5. § i) pontjában felsorolt térségek körében a kistérség fogalom megszűnt, 2014. február 25-étől a kistérség helyett a járás megnevezés használandó.

Összességében tehát a 311/2007. Korm. rendelet 2. melléklete szerinti leghátrányosabb helyzetű kistérségnek – módszertana szerint – a 290/2014. Korm. rendelet 3. melléklete szerinti fejlesztendő járás és komplex programmal fejlesztendő járás feleltethető meg.

1.3. Átmeneti szabályok 2015. december 31-éig

A 290/2014. Korm. rendelet szerint az a település, amely a Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon kedvezményezett kistérséghez tartozott, de területileg már nem szerepel a 3. mellékletben, a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében 2016. január 1-jéig átmenetileg kedvezményezettnek minősül. Az átmenetileg kedvezményezett települések listáját a 290/2014. Korm. rendelet 4. melléklete tartalmazza.

A fentiek alapján azon települések, amelyek leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősültek a 311/2007. Korm. rendelet alapján, azonban nem szerepelnek a 290/2014. Korm. rendelet 3. mellékletében, az átmeneti szabályok alapján – 2016. január 1-jéig – leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősülnek a Tao. tv. és az Szja tv. szerinti kedvezmények alkalmazásakor.

Azon települések, amelyek szerepelnek a 290/2014. Korm. rendelet 3. mellékletében, azonban nem minősülnek fejlesztendő járásnak, vagy komplex programmal fejlesztendő járásnak, a Tao. tv., illetve az Szja tv. szerinti – leghátrányosabb helyzetű kistérségre vonatkozó – kedvezményre 2015. január 1-jétől már nem jogosultak.

Összegezve a fentieket mindez azt jelenti, hogy a 2015. adóévben a Tao. tv. és az Szja tv. szerinti kedvezmények
a 290/2014. Korm. rendelet 3. melléklete szerinti fejlesztendő járás és komplex programmal fejlesztendő járásnak megfelelő településen üzembe helyezett beruházások alapján vehetők igénybe;
azon településeken üzembe helyezett beruházások esetében, amely települések nem szerepelnek 290/2014. Korm. rendelet 3. mellékletében, a 290/2014. Korm. rendelet átmeneti szabályai alapján vehetők igénybe.
2. A 311/2007. Korm. rendelet 4. melléklete szerint leghátrányosabb helyzetű települések

A 311/2007. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerint a 311/2007. Korm. rendelet 4. mellékletében megjelölt, természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett kistérségek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbírálásban részesülnek.

A 290/2014. Korm. rendelet nem minősíti fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő járásnak a természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett járást (290/2014. Korm. rendelet 5. melléklet). Ugyanakkor a 290/2014. Korm. rendelet 6. melléklete tartalmazza a 290/2014. Korm. rendelet szerinti egyetlen természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett járást (Devecseri járás).

Következésképpen a 290/2014. Korm. rendelet szerinti egyetlen természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett járásban (Devecseri járás) a Tao. tv. és az Szja tv. szerinti leghátrányosabb helyzetű kistérséghez kapcsolódó kedvezmények továbbra is igénybe vehetők.
3. A 311/2007. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint a leghátrányosabb helyzetű településekkel azonos elbírálás alá eső települések

A 240/2006. Korm. rendelet szerint meghatározott nem kedvezményezett kistérségben lévő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesülnek [311/2007. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés].

A 311/2007. Korm. rendelet helyébe lépő 290/2014. Korm. rendelet nem tartalmaz hivatkozást a 240/2006. Korm. rendeletre.

Ugyanakkor figyelemmel a 290/2014. Korm. rendelet 5. §-a szerinti átmeneti szabályra (ld.: 1.3. pont), szükséges megvizsgálni a 240/2006. Korm. rendeletet, és az annak – 2015. április 25-étől – helyébe lépő, a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendeletet [105/2015. Korm. rendelet].

3.1. 2015. április 24-éig

Azon települések, amelyek a leghátrányosabb helyzetű kistérséggel azonos elbírálás alá estek a 311/2007. Korm. rendelet alapján, azaz társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések voltak a 240/2006. Korm. rendelet szerint, azonban nem szerepelnek a 290/2014. Korm. rendelet 3. mellékletében, az átmeneti szabályok alapján – 2016. január 1-jéig – leghátrányosabb helyzetű kistérséggel azonos módon kedvezményezettek a Tao. tv. és az Szja tv. alkalmazásakor.

3.2. 2015. április 25-étől 2015. december 31-éig

A 105/2015. Korm. rendelet 7. §-a hatályon kívül helyezte a 240/2006. Korm. rendeletet.
A 290/2014. Korm. rendelet átmeneti szabályai biztosítják, hogy az a település, amely 2015. április 24-én társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtottnak minősült, az 2015. december 31-éig átmenetileg azonos megítélés alá esik [290/2014. Korm. rendelet 5. §].

Következésképpen, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen lévő adózók – átmeneti szabályok alapján – 2015. december 31-éig jogosultak a Tao. tv. és az Szja tv. érintett kedvezményére.

(forrás: nav.hu)