Magyarországon a közlekedési ágazat fejlesztése a gazdaságfejlesztés kulcsa.

Erről Tasó László a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára beszélt kedden Debrecenben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) által immár hatodik alkalommal megrendezett Nemzeti Közlekedési Napokon.

Elmondta, hogy közlekedésfejlesztésre 2020-ig 2500 milliárd forint forrás áll rendelkezésre.

A konferencia mottójára , „dinamizmus és haladás” utalva megjegyezte, hogy az eljárási rendek egyszerűsítésére, a források felhasználásának dinamizálására van szükség Magyarország versenyképességének javítása érdekében,  ezért további változásokra lehet számítani. Hozzátette: ez „a dinamizmus benne van az ágazatban dolgozókban”.

Megemlítette, hogy az Országgyűlés elfogadott egy gyorsítási csomagot júniusban, de ez még nem elég. „Még mindig nem vagyunk képesek két és féléven belül előkészíteni egy nagyobb beruházást. A kormány célja, hogy ezt az állapotot megszűntesse”.

Emlékeztetett, hogy a csaknem 220 milliárd forint értékben jelennek meg vasúti és közúti beruházásokhoz kapcsolódó kivitelezési közbeszerzési kiírások következő napokban. Novembertől februárig pedig hasonló nagyságrendű közbeszerzések indulnak, hogy a 2018-as határidőig lezárulhasson a projektek többsége.

Felsorolta a következő években megvalósuló közúti, vasúti, vízi és légiközlekedési fejlesztéseket, kiemelve az ország több pontján létrejövő közlekedési csomópontokat, a több közlekedési ág találkozásával kialakuló úgynevezett intermodális központokat. Nagy kihívásnak nevezte a  Budapest-Belgrád vasútvonal megépítését, olyan lehetőségnek, amit „meg kell ragadni”. Szólt a csepeli, a gönyűi és a bajai kikötőfejlesztésekről, valamint az új komáromi híd és a Paks-Kalocsa közötti Duna-híd megépítéséről. Kiemelte a megyei városokat és az országhatárokat elérő gyorsforgalmi út-fejlesztési programot, amelynek részeként az M35-ös autópálya debreceni déli elkerülő szakaszával gyorsforgalmi összeköttetést kap a debreceni nemzetközi repülőtér. Kitért arra is, hogy 60 milliárd forintot fordítottak kerékpárút-fejlesztésre az elmúlt években. A program folytatódik, már elfogadtak 64 nyertes pályázatot és a hazai kerékpárutak hossza újabb 1500 kilométerrel nőhet.

Becsey Zsolt, az NFM közlekedésért felelős helyettes államtitkára egyebek között arról beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt 3-4 év szerencsés konszolidációs időszak volt az árufuvarozást tekintve, s elértük a válság előtti fuvarozási teljesítményt. Kiemelte a közúti árufuvarozást, amely „a magyar közlekedéspolitika zászlóshajója”, és a légi cargót, amely elérte az évi 90 ezer tonna kapacitást.

Elmondta, hogy a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér személyforgalomban történelmi rekordot ér el az idén, 41 légitársaság 90 desztinációban repül, s elérte a tízmilliót az utaslétszám, amely megalapozza a repülőtér minőségi fejlesztését .

Szalóki Flórián, az NFM közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára az ország közlekedési rendszereinek fenntartása, működtetése és fejlesztése érdekében dolgozó szakemberek előtt közcélnak nevezte, hogy „ne bukjunk forrást”. Szerdán külön szekcióülést tartanak a közlekedési napok keretében a közlekedési infrastruktúra finanszírozásáról.

Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke arról beszélt:, hogy ma már a szolgáltató szemléletű hatóság sikeresen működik. Bevált az a módszer, hogy már a hatósági engedélyeztetési kérelmek benyújtása előtt konzultálnak az ágazati szereplőkkel, hogy ne legyen szükség hiánypótlásra, s emiatt ne késlekedjenek a beruházások. Nyitottak minden megoldásra, sokszor eltekintenek a megszokástól, de a jogszabályoktól nem, a közlekedés biztonságából nem engednek.

(forrás: kormany.hu, MTI)