Komoly kormányzati támogatásokra támaszkodhatott a környezet- és természetvédelem az elmúlt években, és a következő uniós fejlesztési időszakban tovább nő támogatása.

Erről Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában számolt be szerdán.

Hangsúlyozta, hogy a környezetvédelemre egyetlen kormány sem fordított annyit, mint amennyit ezekre a célokra szánnak 2014-2020 között. Az előző uniós fejlesztési ciklusban a természetvédelem mintegy 2300 milliárd forintot kapott, ez most 3540 milliárd forintra emelkedik.

Hozzátette, hogy eredményesen működik a hatósági és a természetvédelmi intézményrendszer, a kormány fontos célkitűzése, hogy javuljon az életminőség valamennyi területe, így a környezet állapota is.

Közölte, hogy míg az előző időszakban 38 milliárd forint állt rendelkezésre természetvédelmi fejlesztésekre, élőhely-rehabilitációra, addig 46 milliárd forint lesz a következő időszakban. Így látványos fejlesztések valósulhatnak meg ezen a területen, és a nemzeti kincsek megmaradását szolgálják majd a következő generációk számára.

Az új közös agrárpolitika magyar uniós elnökség alatt elfogadott eredményei között említette, hogy mintegy 740 milliárd forint szolgálja majd a környezetbarátabb gazdálkodást a gazdák zöldítési kötelezettségére a területalapú támogatásokból (SAPS).

Kiemelte, hogy a parlament mindössze egyetlen ellenszavazat mellett fogadta el az új nemzeti környezetvédelmi programot. Ez megerősíti, hogy a környezetvédelem ügye jó úton halad, az erre szánt forrásokat jól látható célkitűzések mentén lehet felhasználni.

Kitért arra is, hogy mintegy 120 ezer hektár védett vagy Natura 2000-es terület állapota javult az elmúlt években a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP), folytatni fogják ezt a munkát. Az elvégzett feladatok közé sorolta azt is, hogy a támogatás segítségével elkészítették a 243 Natura 2000-es terület fenntartási tervét.

A fontos területek között említette a génmódosítás-mentességet (GMO-mentesség), ahol az unió GMO-mentes országcsoportjának az élére állt az ország, és kérték az Európai Bizottságtól, hogy ne terjedjen ki Magyarország területére az EU-ban termesztési engedélyezés előtt álló, vagy korábban már engedélyezett GMO-növények termesztési engedélye.

Hozzátette, hogy a tej, hús, hal, tojás, méz, valamint a takarmányok GMO-mentes jelölésének jogszabályi keretét kidolgozták, és a GMO-ellenes országcsoporthoz egyre több uniós tagállam csatlakozik.

Kiemelte, hogy a védetté nyilvánított területek száma nőtt Magyarországon, 25 földtani alapszelvény és 43 természeti terület védetté nyilvánításáról döntöttek. A nemzeti parki termék védjeggyel rendelkezők köre bővült,  már 150 termelő 520 terméke védjegyes. A látogatóközponti fejlesztésekkel a nemzeti parkok védett területén évente 1,5 millió regisztrált látogató fordul meg, és a nem regisztrált látogató is ugyanennyi lehet.

A Paks II. beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárás lebonyolítását, amelyben 11 ország szakértői vesznek részt, a fontos feladatok között említette. Közlése szerint közel 12 milliárd forint értékű állami feladatot terveztek az országos környezeti kármentesítési programban (OKKP) 2015-ben, a legsürgetőbb feladatok elvégzéséhez a jelentős összeg elég lesz. További százezer hektár védett és Natura 2000-es terület helyreállítását tervezik 2020-ig. A zajvédelmi jogszabálycsomag felülvizsgálata, és az OKKP szabályainak kormányrendeletben rögzítése is tervben van.

(forrás: kormany.hu, MTI)