Soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodhatott még a Balaton környéke, mint most.

Erről Vitályos Eszter államtitkár számolt be abból az alkalomból, hogy bejelentették, több mint 300 milliárd forint jut a balatoni térség fejlesztésére a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban.

Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke Balatonfüreden elmondta, hogy a Balaton életében történelmi jelentőségű pillanatnak számít, hogy az üdülőrégió stratégiai céljainak megvalósításához forrást is rendeltek, amire nem volt példa a rendszerváltás óta.

A kabinet, valamint a kiemelt üdülőkörzet országgyűlési képviselői együtt tartottak sajtótájékoztatót a kormánydöntésről.

Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár úgy fogalmazott, az üdülőövezet soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodhatott még, mint most. A régió olyan régi álmai valósulhatnak meg, mint a balatoni körvasút, a bringaút fejlesztése, a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciója, vagy az aktív turizmus széleskörű fejlesztése, és olyan fontos beruházások valósulhatnak meg, amelyek helyzetbe hozzák a vállalkozásokat.

Manninger Jenő Zala megye fejlesztési biztosa arról beszélt, hogy azért is szükséges a Balaton fejlesztése, mert a főváros után a második legnagyobb turisztikai célpont az országban. Fontosnak ítélte, hogy a meghatározott célok megvalósítása lehetőséget teremt a minőségi turizmus feltételeinek megteremtésére, fizetőképes vendégkört vonzva a Balatonhoz.

Móring József Attila Somogy megye fejlesztési biztosa kiemelte a Budapest-Nagykanizsa vasútvonalon, a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti szakaszon folytatódó 44 milliárd forintos felújítási munkát, valamint azt, hogy a Fonyód-Kaposvár közötti vasútvonal is megújulhat. Sor kerülhet a balatonfenyvesi kisvasút felújítására és bővítése, tovább a második balatoni kompjárat beindítására Fonyód és Badacsony között. Kistelepüléseket összekötő utak épülhetnek meg, a munkahelyek és turisztikai attrakciók elérhetőségét jobbá téve.

Witzmann Mihály (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő közölte, hogy az volt a korábbi uniós fejlesztési ciklus legnagyobb hibája a Balaton-régió számára, hogy a célok komplexitása hiányzott, ezért egymástól elkülönült fejlesztések jöttek létre. Az előző uniós ciklusban összesen 230 milliárd forint jutott a fejlesztésekre, beleértve valamennyi önkormányzati, vállalkozói és civil támogatást is. Ehhez képest a komplex stratégia és a több mint 300 milliárd forintos keret. nagy előrelépés. Hangsúlyozta, hogy ebből 25 milliárd forintot a kormány biztosít. Kiemelte, hogy régóta várt fejlesztések valósulhatnak meg Siófok térségben is. A vasútfelújítás folytatása mellett megtörténhet Kereki vár teljes rekonstrukciója 375 millió forintból.
Kifejtette, hogy a balatoni fejlesztések egyik legnagyobb tétele a Sió-csatorna meder-rehabilitációja, a Sió-zsilip átépítése lesz, amire mintegy 12 milliárd forint jut. Megjelenhetnek az elektromos buszok Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen, több mint 25 milliárd fordítható a vállalkozások támogatására a kis- és középvállalkozói szektorban, a balatoni hajózási társaság pedig 2 milliárd forintot költhet a hajóflottája megújítására, és 2 milliárdot kikötőépítésre.

Kovács Zoltán, Veszprém megye fejlesztési biztosa emlékeztetett arra, hogy a kormánydöntést hosszas egyeztető munka előzte meg, amely meghatározza az üdülőrégió fejlesztési irányait, a tó körüli 3 megye beruházásait összehangolva. Beszámolt arról is, hogy a megyei kormányzatok által gondozott területi operatív programokból is jut a Balatonra. Veszprém megyében például a 45,1 milliárd forintos forrásból 13 milliárd fordítható a tó északi partjára.

Kontrát Károly (Fidesz) országgyűlési képviselő kifejtette, a kiemelt üdülőkörzethez 180 település tartozik, amelynek életében új fejezet kezdődik. Kiemelten fontosnak ítélte a kikötő-, a kerékpárút fejlesztéseket, a kulturális és természeti értékek megóvását, a helyi piacok, a kézműves vállalkozások, a szőlő- és bortermelők támogatását, illetve egyes kistelepülések szennyvízkezelés programjainak megvalósítását. A cél az, hogy a balatoni legyen az unió legbiztonságosabb 2020-ra.

Vitályos Eszter az MTI kérdéseire válaszolva elmondta, hogy nincs más ilyen komplex nagy fejlesztés egyelőre az országban, mint a balatoni. Az érintett szaktárcák osztják majd a régiónak szánt keretet, és a Miniszterelnökség koordinálja a BFT bevonásával a munkát. A cél a pályázatok mielőbbi megjelentetése, amivel kapcsolatban összeül egy munkaértekezlet már a jövő héten.

Bóka István az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a BFT a régió fejlesztési stratégiáját a térség elképzeléseinek és a kormány céljainak összehangolásával alakította ki. „Alapvetően minden terülten sikerült azokat az elképzeléseket keresztülvinni, amit fontosnak tartottunk.” A konkrét projekttervek 80-90 százaléka valósulhat meg. Problémát az jelent, hogy az Új Széchenyi Tervben és az operatív programokban is a gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés kap prioritást, miközben a balatoni önkormányzatok a turizmusfejlesztést határozták meg leginkább célként.

(forrás: kormany.hu, MTI)