Ha az uniós operatív programok keretén belül sikerül a balatoni fejlesztési programot megvalósítani, akkor Brüsszel nem emel kifogást a támogatások ellen.

Erről Dányi Gábor, Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára számolt be a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki ülésén Siófokon az Európai Bizottsággal folytatott legfrissebb tárgyalások eredményéről.

A beszámolójában kitért arra, hogy zajlik az unió meggyőzése arról, a balatoni iszapkotrás is kaphasson támogatást. Elmondta a régió közlekedési programjáról szólva, hogy megkötötték a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy közötti vasútvonal felújításának támogatási szerződését. A közbeszerzés is lezárult; az előre tervezett 44 milliárd forint helyett 72 milliárd forintos nyertes ajánlattal.

Szintén megkötötték a támogatási szerződést a Fonyód-Kaposvár vasútvonal felújítására, és kiválasztották a legolcsóbb ajánlatot tevő nyertes kivitelezőt. Arról számolt be a Badacsony-Fonyód között tervezett komppal kapcsolatban, hogy ovábbi egyeztetésekre és előkészítésre van szükség ahhoz, hogy ezt a fejlesztést az operatív programok keretében lehessen megvalósítani, hiszen csak akkor támogatja a bizottság.

Bóka István, a BFT elnöke kifejtette, hogy az lett volna a legjobb, ha az unió önálló Balaton-programot fogadott volna el, és az erre szánt 280 milliárd forintot a helyiek által megfogalmazott célokra lehetne fordítani. Az operatív programok keretében az eredeti balatoni fejlesztési tervek mintegy 70-80 százalékát lehet megvalósítani. Hangsúlyozta, hogy az a lényeg, hogy a balatoni források megszerzéséhez életképes programok kellenek. Az átcsoportosítások révén az eredetileg tervezettnél több is juthat egy-egy területre. Annyi már szinte bizonyos, hogy a gazdaságfejlesztési és a vidékfejlesztési program forrásaiból többet is el tud hozni a kiemelt üdülőrégió, mint amit eredetileg nevesített a balatoni program.

Az MTI kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a turizmusfejlesztésre lenne a legnagyobb igény a balatoni régióban, amelyet viszont kevésbé támogatnak az operatív programok. Emiatt nem, vagy jóval kevesebb támogatáshoz juthatnak a szálláshely-, a fürdő-, a témapark-, vagy az egyéb attrakció-fejlesztések.
Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára beszámolt a területét érintő jogszabályi változásokról. Beszélt arról a kormányzati szándékról, hogy a Balaton régiónak külön főépítésze legyen.

Az ülésen többen aggályukat fejezték ki a zártkerti ingatlanok beépíthetőségét 3-ról 10 százalékra emelő, hamarosan megjelenő jogszabály miatt. Bóka István szerint ennek komoly árfelhajtó szerepe lesz az üdülőövezetben. Emlékeztetett arra, hogy a Balatonnál a kárpótlás során nem a termelési célú, hanem a spekulációs földszerzés volt a jellemző. Úgy fogalmazott: „Minden olyan intézkedés, ami felértékeli ezeket az ingatlanokat, hátrányos helyzetbe hozza a tó környezetében lévő mezőgazdasági vállalkozásokat”.

A BFT elnöke kezdeményezte a Balaton törvény napirenden lévő módosítása kapcsán, hogy a közvetlen tóparti ingatlanok esetében lehessen valós elővásárlási joga az államnak vagy az önkormányzatoknak.

(forrás: kormany.hu, MTI)