Az a cél, hogy az infokommunikációs szektorban kutatásra és fejlesztésre fordított összeg 2020-ra a GDP 1,8 százalékát érje el, az ipari termelés GDP-hez hozzáadott értékét pedig a jelenlegi 23 százalékról 30 százalék fölé szeretnék emelni.

Erről Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkára beszélt az Informatika a Társadalomért Egyesület csütörtöki balatonfüredi konferenciáján.

Hangsúlyozta, hogy a jövő fontos feladata a szakemberképzés valamint a vállalkozások digitális eszközökkel való ellátásának ösztönzése.

Elmondta, hogy a kormány 2010-től több mint 1100 céget támogatott, és a jövőben több mint 8 ezer cég kap majd segítséget az uniós forrásokból.

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy az adja a konferencia létjogosultságát, hogy a digitális transzformáció korszakába léptünk, ami azt jelenti, hogy minden ágazatot, a gazdasági és társadalmi élet folyamatait is teljes mértékben áthatja az informatika.

Kiemelte az egyesület elképzeléseiről szólva, hogy a közoktatás minden évfolyamán az informatika oktatását szeretnék kötelezővé tenni, a pedagógusoknak továbbképzési lehetőséget biztosítani, ennek érdekében folyamatosan egyeztetnek az egyesület aktív munkacsoportjai a kormányzattal.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, hogy az egész gazdaság szempontjából meghatározó az infokommunikációs szektor jövője, hiszen a magyar exportbevétel jelentős hányadát adja, a foglalkoztatottak számát tekintve pedig dobogós helyen áll az Európai Unión belül.

Szabó László azt mondta, hogy a GDP 7 százalékát, és az export mintegy 20 százalékát adja a magyar infokommunikációs szektor, a foglalkoztatottak száma pedig 300 és 400 ezer fő között mozog az ágazatban, ami a harmadik helyet jelenti európai uniós viszonylatban. Hozzátette, hogy a jelek szerint meg fog duplázódni az exportbevétel 3-5 év alatt, és a szektorban 10-15 ezer új munkahely teremtődik.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kis- és középvállalatok támogatását a kormányzat kiemelten kezeli, ebben pedig a Magyar Kereskedőház fontos szereplő. Jelentősen felgyorsítja azt a folyamatot, amelynek eredményeként a magyar vállalkozásoknak a kormányzat valós pénzügyi segítséget nyújthat, az, hogy az Eximbank az állam tulajdonában.

Véleménye szerint Magyarország jó példája annak, hogy a gazdaság növekedhet úgy, hogy az unió fiskális elvárásainak betartása mellett még a foglalkoztatás is javuljon.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója elmondta, hogy mind gazdasági, mind infokommunikációs téren Európa számos kihívással küzd. Világviszonylatban nem állnak jól az európai cégek, az Európai Uniónak kezelnie kell ezt a kihívást.

A cégek konszolidációja és a tőkefelhalmozás jelentené a megoldást, amely vonzza az innovációt és a további befektetéseket, valamint az állami- és a magánszektor között szükség lenne az egyensúly helyreállítására.

Hozzáfűzte, hogy már ígéretes eredményei mutatkoznak a Digitális Magyarország Programnak, azonban fontos, hogy a szektor minél több uniós forrást lehívjon és emellett a igénybe tudja venni kormányzati támogatást is.

(forrás: kormany.hu, MTI, NGM)