Magyarország kezdeményezte az Európai Bizottságnál Pest megye önálló régióvá válását.

Ezt ünnepélyes keretek között Budapesten a megyei közgyűlés január 29-i ülése előtt jelentették be. Az eseményen Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott is részt vett.

A „Pest régió” térképét kézjegyével látta el Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára és Szabó István, a Pest megyei közgyűlés elnöke a megyei önkormányzati hivatal dísztermében tartott eseményen.

Turóczy László közölte, hogy előkészítette a minisztérium és a KSH azt a beadványt, amelyben kezdeményezi Magyarország az Európai Bizottságnál és az Európai Unió statisztikai hivatalánál a közép-magyarországi régió kettéválasztását. A dokumentumot formálisan is eljuttatták hozzájuk csütörtökön.

Vitályos Eszter emlékeztetett arra, hogy a múlt év végén jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányhatározat arról, hogy Budapest és Pest megye közös közigazgatási határa mentén a közép-magyarországi régió kettéválasztásának szükségességével egyetért a kormány.

Idézte: „Magyarország kezdeményezi az Európai Bizottságnál a jelenlegi közép-magyarországi régió kettéválasztását, hogy ezáltal Budapest és Pest megye 2018-tól két önálló tervezési-statisztikai régiót alkosson. A kettéválasztás célja, hogy a Budapesthez képest kevésbé fejlett Pest megyére kedvezőbb európai uniós támogatási feltételek legyenek érvényesek 2020 után”.

Kiemelte, hogy a változtatás hosszú küzdelem eredményeként történhet meg, amelynek előnyeit több mint 1,2 millió ember élvezheti majd.

Arra hívta fel a figyelmet a módosítás indokaként, hogy míg Pest megyére mindössze körülbelül 350 ezer forint európai uniós támogatás jutott fejenként 2007 és 2013 között, addig Budapestre 860 ezer, a többi régióban pedig 930 ezer forint, és „a szűkös források elfogadhatatlan hátrányt jelentettek a megye településeinek, cégeinek”.

Elmondta: „Pest megye 2020 után átkerül a kevésbé fejlett régiókategóriába és többletforráshoz jut a 2021-ben kezdődő fejlesztési ciklusban”. Az előnyök között említette, hogy 50 százalékról 15-re csökken az uniós forrásokhoz szükséges hazai társfinanszírozás mértéke, a kevésbé fejlett régiókéval egyezőek a támogatható tevékenységek, bővebbek lesznek a jelenlegihez képest, a támogatásintenzitás változik, a megye fejlesztési érdekei egyszerűbben lesznek érvényesíthetők.

Úgy fogalmazott, hogy „A megnövekedett fejlesztési források és a kedvezőbb támogatási feltételek nagyobb esélyt adnak Pest megye leghátrányosabb helyzetű térségeinek felzárkózására”.

Hangsúlyozta azt is, hogy „a főváros a szétválással nem jár rosszul, hiszen sem most, sem későbbiekben nem fog kevesebb uniós forráshoz jutni az önálló Pest megye miatt”.

Turóczy László egyebek között arra mutatott rá, hogy szakmailag megalapozott stratégiai döntést kívánt hozni a kormány. Mintaértékű tanulmány született a szakmai előkészítés eredményeként, amelynek alapján a szükséges politikai egyeztetéseket le tudta folytatni a kormány, s az összes érintett szakmai szereplő egyöntetű támogatását élvezte a javaslat.

Hozzátette, hogy „A kormány szakmai érvekkel alátámasztva és politikai konszenzust élvezte hozta meg a decemberi döntést”.

Szabó István közgyűlési elnök valamennyi közreműködőnek köszönetét fejezte ki, aki a folyamatban részt vett, és külön kiemelte, hogy egyöntetűen támogatta a változtatást a főváros önkormányzata, illetve a megye 187 települése.

(forrás: kormany.hu, MTI/Pest Megyei Kormányhivatal)