Elsősorban a mezőgazdaságban és a turisztika területén akar munkahelyeket teremteni a kormány a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban.

Erről Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára számolt be a privatbankar.hu által rendezett konferencián csütörtökön Budapesten.

Hozzátette, hogy  az ott élőket akkor tudja megtartani a vidék, ha megfelelőek az állami közszolgáltatások, az oktatás és az egészségügy, valamint a közlekedés fejlesztése ugyancsak fontos.

Magyarország 12 ezer milliárd forint támogatáshoz jut a folyó uniós költségvetési időszakban, melynek  60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja. Ebből 5 millióra nő a jelenlegi 4,2 millió munkahely,  miközben csökken a közigazgatásban, az állam működtetésében dolgozók száma.

Kifejtette, az erős nemzetállamok adják az EU erejét a magyar álláspont szerint, ezektől várható, hogy növekedési pályán marad 2020 után is az unió. Emiatt is akar Magyarország innovációra 700 milliárd forintot költeni a támogatásból, és a kis- és közepes vállalatokat megerősíteni. Utóbbiaknak kisebb a  GDP-hez való hozzájárulásuk, mint a nagy cégeknek, azonban jelentős foglalkoztatók.

Elmondta a szabályozási környezetről, hogy erősödik az állam szolgáltató jellege. Az elektronikus ügyintézést említette példaként, valamint azt, hogy azokat az adóhivatali, cégbírósági adatokat, amelyek az állam rendelkezésére állnak nem kell csatolni a pályázatokhoz.

Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy új ipari forradalom zajlik, melynek fontos következményei lesznek. A vezető nélküli közúti járművek, igaz még csak kísérleti megjelenését emelte ki példaként. Véleménye szerint az új technika 400 ezer járművezető munkáját veszélyezteti  az EU-ban.

Krisán László, a Kavosz vezérigazgatója is hangsúlyozta a kkv-k fejlesztési szükségszerűségét, de felhívta arra is a figyelmet, hogy jelentősen csökkent az érdeklődés még az alacsony kamatozású hitelek iránt is, mivel inkább a vissza nem térítendő támogatásokra várnak a kkv-k.

Javasolta, hogy Magyarország bontsa meg a kkv-k uniós definícióját, és a mikro-vállalkozásoktból több kategória legyen. Jelenleg minden olyan cég, mely éves árbevétele nem több 50 millió eurónál (16 milliárd forintnál) és nem alkalmaz 249 munkatársnál többet kkv.

A definícióba beleférő nagyobb cégek a valóban kicsi vállalkozások elől “elszívták” a támogatást a megelőző uniós költségvetési időszakban.

Az utófinanszírozás és az önerő konfliktusáról is beszélt Krisán László. Bemutatta azokat a nagyon alacsony kamatozású hiteleket, amelyekkel az önerő finanszírozható, illetve a fejlesztés is a támogatás megérkezéséig. 

(forrás: profitline.hu, MTI)