A kutatás-fejlesztési (K+F) projekthez nyújtott támogatás intenzitása függ egyrészt a projekt jellegétől, másrészt a résztvevők körétől is.

Például, ha kis- és középvállalkozás (kkv) végzi ezt a tevékenységet, az előnyt jelen.

Egyebek mellett ezt tartalmazza a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent a Miniszterelnökséget vezető miniszter rendelete.

A rendelet tartalmazza a Gazdaságfejlesztési Operatív Program kutatás-fejlesztés és innováció, továbbá a regionális operatív programok hasonló célra rendelt forrásainak állami támogatási szabályait is.

4 kategóriába sorolja a kutatás-fejlesztést, és a támogatás intenzitását (arányát) ezekhez rendeli hozzá. Így az állam alapkutatásnál az elszámolható költségek 100 százalékát, az ipari kutatásnál és a megvalósíthatósági tanulmány készítésénél 50-50 százalékát, míg kísérleti fejlesztésnél 25 százalékát viseli.

Több esetben is korrigálni lehet felfelé a támogatási arányokat. A támogatás ipari kutatásnál és a kísérleti fejlesztésnél 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás és 20 százalékponttal kisvállalkozás esetén. 15 százalékpont lehet a többlet akkor, ha hatékony együttműködést foglal magába a projekt, de ehhez meg kell felelni további feltételeknek is.

A támogatás szintén 15 százalékponttal növekedhet, ha a széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján projekt eredményeit.

Az ipari kutatások és a kísérleti fejlesztések körében a támogatás összességében nem lehet több 80 százaléknál.
Középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén pedig 20 százalékponttal növelhető a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése esetén járó 50 százalékos támogatási intenzitás.

A regionális beruházási támogatással foglalkozik a rendelet második része. Ebben a körben az energiatermelési-, energiaelosztási- és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházások nem támogathatók.  

(forrás: profitline.hu, MTI)